Világpolitika, diplomácia, biztonságpolitika, nemzetközi folyamatok, külpolitika

Új fejezet a szíriai török – kurd – iszlamista konfliktusban [19.]

2015. július 03. - Harmat Árpád Péter

Ahogyan több külföldi hírforrás is megírta: a török hadsereg nagyarányú támadást fontolgat Szíriában, mely offenzíva révén egy 100 km mély biztonsági zónát szeretnének kialakítani Szíriával közös határszakaszuk mentén. A hír értékelése azonban nagyon vegyes. Törökország ugyanis bár NATO tag – és így elvben az euroatlanti érdekkör tagja – valójában saját nemzetbiztonsági érdekeit szem előtt tartva, nem az ISIS elleni harcot tekinti fő feladatának, hanem a lakosságának 20% -át alkotó kurdok lakta iraki autonóm állam (és hadserege a pesmerga YPG) elleni fellépést.

kurd_torok_iszlamista.jpg

Tovább

Amiért élhetetlen a menekültek hazája [18.]

A külföldi hírműsorok, idegen nyelvű, nyugati források és újságcikkek szerint az Európa (és benne természetesen Magyarország) felé tartó hatalmas menekültáradat forrása nagyrészt Szíria, kisebb részben pedig Észak-Afrika és Afganisztán. Az ezekből az országokból és területekről elinduló emberek mindenre elszánt módon keresnek új hazát maguknak. Céljuk az a legközelebbi övezet, ahol emberhez méltó módon, sőt akár sikeresen is élni tudnak, vagyis Nyugat-Európa. Itt van legnagyobb esélyük munkát találni és egzisztenciát teremteni maguknak. De miért is hagyják el otthonaikat ekkora számban?

isis_1.jpg

Tovább

Erődemonstráció és elrettentés volt a moszkvai felvonulás fő célja [17.]

Moszkvában, a II. világháború befejezésének 70. évfordulója alkalmából az eddigi legnagyobb katonai parádét tartották meg 2015 május 9-én. Soha a Szovjetunió felbomlása óta (vagyis 1991 december 25 –től számítva) nem volt még ilyen méretű a katonai felvonulás. Ha a számokat nézzük: összesen 16 500 orosz katona vonult fel a Vörös téren, mégpedig díszlépésben haladva el a tribünökön helyet foglaló kétezer kiemelt vendég előtt, többek közt az ENSZ főtitkár, a környező országok vezetői (volt szovjet tagköztársasági elnökök) és Putyin környezete figyelmét lekötve. Közel 400 harci eszköz „vetettek be” a parádéban, így vadászgépek, harckocsik, csapatszállítók, rakétaindító járművek végeláthatatlan sora sokkolta a világot!

moszkvai_felv.jpg

Tovább

Háború várható Irán és Szaúd-Arábia közt? [16.]

A napokban a szunnita Szaúd-Arábia jelentős légierőt, a síita Irán pedig haditengerészeti flottát irányít a jemeni polgárháborúba! Irán a síita vallású húszi lázadókat, a szaúdiak pedig a jemeni kormánypártiak támogatják. A válság egyre inkább három szálon kezd zajlani: az első szál a vallás-vita, mégpedig az iszlám két szektája a síiták és szunniták közt. A második szál egy hatalmi harc, mégpedig a Közel-Kelet birtoklásáért (és az övezet feletti befolyásért), mégpedig a térség két helyi nagyhatalma: Irán és Szaud-Arábia közt! Végül a harmadik szál: az olajárak manipulálásán keresztül a nyugat és Oroszország közt zajlik. Nézzük ezeket sorra:

1.) Vallásháború: A világon közel két milliárd a muszlimok száma. A hívek 85-90% -a a szunnita iszlámot, míg 10-15% -a a síita szokásokat követi. A síiták és a szunniták felfogása között első pillantásra nincsenek nagy különbségek, de az alaposabb tanulmányozás rávilágít a valódi eltérésekre. 

2szunnitak.jpg

Tovább

Az ukrán válság minszki megállapodásának 12 pontja [15.]

Ma, 2015 február 12-én Minszkben, az orosz – ukrán – német – francai vezetők, Angela Merkel német kancellár, Francois Hollande francia, Vlagyimir Putyin orosz és Petro Porosenko ukrán elnök részvételével ("normandiai négyek") végre megállapodást hoztak „tető alá” az ukrán kérdésben.

minszk.jpg

Tovább

Küszöbön az orosz – ukrán háború! [14.]

Aki folyamatosan figyelemmel kíséri a külpolitikai híreket, az felfigyelhetett arra, hogy az orosz-ukrán konfliktus végzetesen veszélyes szakaszához érkezett. A két ország közti nyílt fegyveres küzdelem soha nem volt még ennyire reális „lehetőség”. Mondhatni küszöbön álla a háború.

putyin2.jpg

Tovább

Zuhan a rubel, fokozódik az Oroszország körüli válság [12.]

Számtalan jele van annak, hogy az orosz gazdaságot lényegesen jobban megviseli az ukrán válság nyomán (2014 júliusa óta) Oroszország ellen foganatosított – és Putyin által válaszembargóval súlyosbított – gazdasági harc, mint az Európai Uniót vagy az Egyesült Államokat. Az orosz válság-jelek közt első helyen kell kiemelni, az orosz nemzeti valuta óriási mértékű zuhanását. Míg egy amerikai dollárért az év elején még 33 rubelt adtak, mára ez a szám 53 –ra változott. Ez 16 éves történelmi mélypont, amit nem lehet egy kézlegyintéssel elintézni. Súlyos válságjel, mely ekkora méretű gazdaság esetén komoly problémákra utal.

Tovább

Forrong a világ: Ukrajnára és a Közel-Keletre figyel mindenki [11.]

Az idei évre a világpolitikában olyan erős intenzitású válságfolyamatok indultak el, melyek az öböl-háborúk óta nem jellemezték bolygónkat. Két válsággóc is kialakult, az egyik Ukrajnában a másik pedig a Közel-keleten. A két térség problémáit az euró-atlanti államok kötik össze, lévén, hogy mindkét esetben ők a válság-eszkaláció kulcsszereplői. Ezek az országok egyetlen jelentős politikai tömböt alkotnak, melyet sokan az EU+NATO „képlettel” írnak le, többé-kevésbé helyesen.

ukran_is.jpg

Tovább

Az USA csapdába került a Közel-Keleten [10.]

csapda1.jpgA dzsihadista terrorszervezetek hódító előretörése, a jazidiak népirtása, a keresztények halomra gyilkolása, a másként gondolkodó irakiak kivégzése, a kurdok üldöztetése és például Jason Wright Foley amerikai újságíró napokban történt hidegvérű lefejezése (a kamerák előtt) mind-mind arra utalnak, hogy 2014 nyarára a Közel-Kelet nagy részén a totális káosz és az anarchia lett az úr. Az Iszlám Állam népszerűségben és fegyveres erőben egyaránt megelőzte a korábban „főellenségnek” tartott Al-Kaidát és az egész világot megdöbbentő kegyetlenséggel hódította meg Szíria és Irak hatalmas területeit.

Tovább

Hihetetlen történet egy öt éve Bolíviában raboskodó magyarról. Tóásó Előd kálváriája [9.]

Hihetetlen történet, mely öt és fél évvel ezelőtt, 2009 április 16 –án Bolíviában kezdődött két magyar állampolgár meggyilkolásával illetve egy harmadik máig tartó bebörtönzésével, és mely azóta is tart az ENSZ, az Amerika-közi Bíróság és a Magyar Külügyminisztérium közreműködésével. Az egész ügy kevéssé mozgatta meg eddig a magyar közvéleményt annak dacára, hogy valóban filmbe illő történetről van szó. A történelemklub.com szinte a kezdetektől nyomon követi Tóásó Előd kálváriáját. Érdemes tehát - részben segítségükkel, részben az új aktualitások megismerésével - áttekinteni ezt a valóban elképesztő sztorit.

Tovább

Putyin valódi céljai és a földgáz kérdés [8.]

putyin1.jpgA hírek tele vannak manapság Putyinnal és Oroszországgal. Idén márciusban figyelt fel először a világ Vlagyimir Putyin birodalomépítő szándékaira, amikor hadseregével megszállta a Krím félszigetet. Majd jött az ukrán válság, melyben nyilvánvalóvá vált: az oroszok titokban fegyverekkel és katonákkal segítik a háttérből a Kelet-Ukrajnában harcoló felkelőket.

Tovább

Öt kormány és öt szervezet kezében a szír-iraki helyzet [7.]

iszlam1.jpgSzíriában és Irakban egyaránt 2011 után alakult ki polgárháborús helyzet. Az előbbi esetében az „arab tavasz” részeként, az utóbbinál pedig az amerikai kivonulást követően. Mára az egész térség egyetlen nagy problémahalmazzá és katasztrófa-övezetté változott, ahol az elmúlt három évben közel 200 ezer ember lelte halálát. (Ebből 30 ezren idén.) Az erőviszonyok, a szemben álló felek, ellenségek és érdekkapcsolatok kusza, komplikált, szövevényes és bonyolult összefüggésrendszert alkotnak. Összesen 5 kormány és 5 szervezet része a válságnak. Érdemes végigtekinteni rajtuk:

Tovább

Nyílt gazdasági háború zajlik Oroszország és a nyugat közt [5.]

Úgy tűnik egyre komolyabb méreteket ölt Oroszország és az EU, illetve az Egyesült Államok gazdasági háborúja. A világ szorongással és a várható következményeket nyomon követve figyeli, hogy meddig fajulhat a szembenállás. A kölcsönösen bevezetett szankciók máris éreztetik hatásukat és mind az EU-ban, mind Oroszországban milliárdokban mérhető károkat okoznak.

eu_orosz.jpg

Tovább

A világ legkegyetlenebb övezete: az Iszlám Kalifátus [3.]

isis2.jpgKevés szó esik manapság a 2011 márciusa óta tartó szíriai polgárháborúról és annak egyik sajátos „melléktermékéről”, a másfél hónapja megalakult Iszlám Kalifátusról (ISIL). A furcsa elnevezésű politikai képződmény kezdetben a hangzatos „Iraki és Levantei Iszlám Állam” (The Islamic State of Iraq and the Levant) nevet viselte, majd nemrégiben elnevezése leegyszerűsödött Iszlám Államra (Islamic State). A híradások keveset foglalkoznak vele, pedig csak az elmúlt héten (július 21-27 közt) több mint 1700 –an haltak meg területén. Többen, többen, mint a 4 hete tartó Gázai válság teljes időtartama alatt!

Tovább

Egy új biztonságpolitikai korszak hajnalán élünk [2.]

uj_korszak.jpgA világtörténelem korszakokra bontható, és nem csupán a „klasszikus” őskor, ókor, középkor, újkor, legújabbkor felosztás szerint, hanem a XX. és XXI századot tekintve biztonságpolitikai szempontból is. Ha ez utóbbit nézzük, akkor a XX század első fele „a világ újrafelosztása” címkét, míg második fele a „hidegháború” megnevezést kapná. Nyilván az újrafelosztási szakaszba esik a két legnagyobb világégés (1914-1918 illetve 1939-1945), míg a hidegháborús szakaszba a két nagyhatalmi tömb – az USA szövetségi rendszere (NATO) és a Szovjetunió szövetségi rendszere (Varsói Szerződés) - közti fél évszázados küzdelem tartozik.

Tovább