Érdekes biztonságpolitikai felvetés, hogy mi történne az 1991 után kialakult (a Szovjetunió felbomlásával létrejött) egypólusú világrenddel, ha a Föld legnagyobb területű országa katonai szövetségre lépne bolygónk legnépesebb államával? Már csak azért is érdemes ezen elgondolkodni, mert az egésznek van némi realitása. Ezt bizonyítja az utóbbi idők két eseménye is: a Dél-kínai tengeren kialakult válság kapcsán közzétett kínai nyilatkozatok (melyek amerikai beavatkozások esetére orosz-kínai ellenlépéssel fenyegettek) és a II. világháború befejezésének évfordulóin megtartott erődemonstráló katonai felvonulások (melyeken Moszkvában a kínai hadsereg egységei együtt meneteltek az oroszokkal). Mindkét említett esemény előrevetíti annak "veszélyét" hogy egy nagyobb nemzetközi válság katonai szövetségbe kovácsolhatja Kínát és Oroszországot, mely a Föld második és harmadik legnagyobb hadseregét állíthatja szembe a NATO -val.
Milyen esélye lenne tehát egy ilyen szövetségnek az amerikaiakkal szemben? Vagy még pontosabban megfogalmazva: erősebb e a NATO (az amerikaiak vezette 28 tagállam), mint az oroszok vezette CSTO (Oroszország, Kazahsztán, Belorusszia, Örményország, Tadzsikisztán, Kirgizisztán), ha utóbbihoz Kína haderejét is hozzáadjuk?
Nos, a válaszhoz jó tudni, hogy az egyes hadseregek mekkora erőt képviselnek egymáshoz viszonyítva. A NATO jelenleg kétségtelenül a Föld legnagyobb és legerősebb katonai szövetsége (lásd: A világ legnagyobb hadseregei). Ha a 28 tagállam által fegyverben tartott teljes katonai létszámot vesszük alapul, akkor 4,1 millió NATO katonával számolhatunk, amivel a CSTO és Kína együttesen nagyjából ugyanennyi katonát állít szembe (Kína: 2,3 millió, Oroszország: 1,3 millió, többi CSTO állam: 0,25 millió). Ha a modern háborúk legfőbb fegyvernemét nézzük, a vadászgépeket, már érdekesebb eredményt kapunk. A NATO jelenleg mintegy 3968 db vadászgépet tart állományban, aminek 58% -a, 2308 db fighter az amerikaiaké. Ezzel szemben a CSTO és Kína együttesen 2121 db vadásszal rendelkezik. (Ez a NATO gépállománynak 53,5% -a csupán.) Ez az adat NATO fölényt feltételez, az egyik legfontosabb fegyvernemben, ... csakhogy ... erősen kérdéses, hogy mennyire adható össze a NATO 28 tagállamának hadereje? Mennyiben képes az Észak Atlanti Szövetség tökéletes egységben fellépni? Ha a válasz bizonytalan, akkor az USA 2308 vadászgépe áll szemben az orosz-kínai szövetség 2121 gépével, ami már sokkal szorosabb erőviszonyokat mutat. (Persze ebben az esetben az orosz-kínai szövetség fegyveres erejének összeadása is kérdéses lehet.)
Persze két katonai szövetség egymáshoz viszonyított haderejét nem lehet pusztán a létszámok és egy kiválasztott fegyvernem (a vadászgépek száma) alapján összehasonlítani. (Még ha az a fegyvernem az egyik legfontosabb is.) Az ütőképességnek számtalan más kritériuma is akad, melyeket nagyon nehéz felmérni: ilyen például az energiahordozókkal való ellátottság, a katonai fejlesztésekhez rendelkezésre álló szellemi bázis és legfőképpen az anyagi lehetőségek nagysága, vagyis a haderőre fordítható pénzösszegek mérete. (Nem beszélve a többi fegyvernemről.) Ami az anyagiakat illeti a kiindulópont a nominális GDP, mely eleve meghatározza azt a potenciális keretet, ami mozgásteret adhat az egyes hadseregek méretének és felszereltségének bővítéséhez, modernizálásához.
Az anyagi lehetőségek terén jelentős a különbség a NATO államok javára. Míg az USA szövetségi rendszere 37 billió dolláros anyagi bázissal bír, addig a CSTO államok még Kínával együtt is, ennek csupán egyharmadával rendelkeznek. De ha csak az Egyesült Államokat nézzük, akkor is önmagában erősebb mint Kína és Oroszország együttesen. (Forrás: List of countries, Wikipédia)
Az összevetést lehetne még folytatni a végtelenségig, például a többi fegyvernem (harckocsik, hajóállományok, nukleáris töltetek), vagy a kibányászott ásványkincsek esetleg az űrprogramok összehasonlításával, de a végkövetkeztetés nem sokat változna. Ez pedig a következő: a NATO csak teljes összefogás esetén képviselhetne jelentős erőfölényt, egy jövőbeni orosz-kínai katonai szövetséggel szemben. Ha az Észak Atlanti Szövetség többi tagállama nem állna az USA mögé (vagy csak nagyon kis erőkkel támogatnák), akkor bizony Moszkva-Peking összefogás nagyon is veszélyes lehetne az amerikaiakra nézve.
Tény: a legjobb az volna, ha egyáltalán nem kellene latolgatnunk semmiféle katonai szembenállás esélyeit, csakhogy a világpolitikai események jelenleg bármilyen forgatókönyvet elképzelhetővé tesznek.
Harmat Árpád Péter
2016.08.01.11:50
