forrás: fox8.com
A mai napon, 2022 február 24-én hajnalban a Vlagyimir Putyin vezette Oroszország hadserege három irányból nagy erejű támadást indított Ukrajna ellen, a február 21-én megkezdett kelet-ukrajnai megyék (Luhanszk, és Donyeck) megszállásának folytatásaként. Az offenzíva hajnalban ukrán repterek légitámadásaival indult, majd partraszállások zajlottak (Odesszában, Mariupolban) illetve harci helikopterekkel, végül páncélosokkal is megindult a behatolás. Az első csapás mindenhol katonai objektumokat célzott Ukrajna-szerte (legelőször az ukrán légierőt és flottát semmisítve meg). A késő délutáni órákra az ukrán fővárost, Kijevet még nem érték el a szárazföldi erők (vagy légi úton szállított orosz csapatok). A világ nagy része, az EU, a NATO és az USA azonnal elítélték a támadást és gazdasági-politikai szankciókat helyeztek kilátásba.
Kép forrása: nbcnews.com
Az ukrán ellenállás ezen a legelső napon minimális erőt tudott felmutatni: leginkább néhány orosz repülő és helikopter kilövésében nyilvánult meg (bár az orosz média ezek kilkövését is tagadta).
A támadás okai messzire vezetnek és egészen 2014 február 22-ig nyúlnak vissza, amikor az Ukrajnában 3 hónappal korábban kitört forradalom leváltotta és elűzte az országból Putyin bizalmasát, Viktor Fedorovics Janukovicsot. A menekülésre kényszerülő ukrán vezető 2010-től egészen elűzéséig orosz érdekek mentén vezette országát, ellenállva annak a mind erősebb nyomásnak (saját népe részéről), hogy Oroszország helyett az EU és a NATO felé közeledjen. Janukovics elűzésétől kezdve viszont Ukrajna politikája orosz-ellenessé vált és állandó kapcsolatokat keresett az EU-val, illetve a NATO-val. Kezdetben Porosenko, majd 2019 május 20-tól mostanáig Volodimir Zelenszkij képviselte Ukrajna élén az euroatlanti politikát.
Vlagyimir Putyin már Janukovicsnak az elűzésétől kezdve ellenségesen kezelte a kijevi kormányokat, nem egyszer fasisztának nevezve a szerinte EU és NATO barát ukrán vezetőket. 2014 március 1-én utasítást adott a Krím félsziget orosz megszállására, majd két Kelet-ukrajnai megyében (Donyeck,. Luhanszk) a szakadár, orosz-barát erők támogatására. A későbbi években, 2014 és 2022 februárja között sem enyhült Putyin és az ukrán vezetők közötti feszültség, az orosz média folyamatosan démonizálta Ukrajna Európa-barát és orosz-ellenes politikáját. Putyin legnagyobb félelme, vagyis Ukrajna esetleges felvétele a NATO-ba vagy legalábbis NATO bázisok uzkrajnai létesítése állandó fenyegetésként volt jelen a Kijev - Moszkva viszonyban.
forrás: aljazeera.com
Vlagyimir Putyin valamikor 2021 végén utasította az orosz hadsereg vezetőit arra, hogy koncentráljanak katonai erőket az ukrán határok közelébe, előkészületeket téve egy későbbi nagy erejű támadás megindítására. Ennek jegyében indult meg Fehéroroszországban egy hadgyakorlat is. A nyugati hatalmak szinte azonnal érzékelték az orosz csapatmozgásokat és decembertől folyamatosan figyelmeztették Moszkvát arra, hogy egy esetleges támadás a szuverén Ukrajna ellen, szankciókat és büntetéseket vonhat maga után. Ám Putyin ekkor már nagyobb veszélynek tekintette Ukrajna NATO-barátságát a nemzetközi elszigetelődésnél, így 2022 február 23-án parancsot adott Ukrajna megtámadására.
A háború egyelőre sajátos "menetrend" szerint zajlik: nem a XX. század nagy háborúihoz hasonló a "forgatókönyv", vagyis nem területeket, városokat foglalnak el, településről településre haladva, hanem Ukrajna-szerte egyszerre több tucat helyszínen hajtanak végre célzott katonai akciókat, pontosan megtervezett haditerv mentén. Az összes célpont katonai, melyeket sebészi pontossággal iktatnak ki sorra, így reptereket, légtér-irányító támaszpontokat, hadi-kikötőket, fegyvergyárakat, támaszpontokat, katonai raktárakat ... stb semmisítenek meg. Minden egység tűpontos tervet követ, összehangoltan.
Az első háborús nap végén az ukrán hadsereg Kijev közelében ellenállásba kezdett, főleg a főváros közeli reptereknél. A legnagyobb kérdés: mi Putyin végső célja? Tartós lesz a megszállás, előfordulhat e belső ellenállás, mely hónapokig elhúzódhat? Ez utóbbi kérdés felveti: Putyin államkasszája elviselne e egy hosszadalmas megszállást, hiszen az USA esetében Irak és Afganisztán sok éves megszállása több ezer milliárd dollárt emésztett fel. Az iraki háború 3 ezer milliárdba, az afganisztáni pedig 1 ezer milliárdba került Washingtonnak. Ilyen csillagászati összegeket az orosz államkassza biztosan nem tudna elviselni. (Erről a scriptory blog írt a napokban érdekes posztot.)
Harkov 2022 február 24. forrás: businesstoday.in
Ugyancsak nagy kérdés: mi lesz a kárpátaljai magyarok sorsa illetve mekkora menekült-hullám várható Európa irányába. Végül természetesen ott van az is, hogy milyen gazdasági és egyéb következményeket jelent a háború ránk magyarokra nézve? Az elkövetkező napok eseményei mindenképp meghatározóak lesznek.
Hasonló témájú blog-bejegyzések: Háborúk blog, Mizantróp blog, Scriptory blog, A háború 5 tanulsága, Putyin igazsága, Világesemények,
Ha érdekesnek találtad, lájkolj bennünket a Facebook -on is.
2022.02.24.(18:10)
Az utolsó 100 komment: