Világpolitika, diplomácia, biztonságpolitika, nemzetközi folyamatok, külpolitika

Világesemények

Hihetetlen történet egy öt éve Bolíviában raboskodó magyarról. Tóásó Előd kálváriája [9.]

2014. augusztus 19. - Harmat Árpád Péter

Hihetetlen történet, mely öt és fél évvel ezelőtt, 2009 április 16 –án Bolíviában kezdődött két magyar állampolgár meggyilkolásával illetve egy harmadik máig tartó bebörtönzésével, és mely azóta is tart az ENSZ, az Amerika-közi Bíróság és a Magyar Külügyminisztérium közreműködésével. Az egész ügy kevéssé mozgatta meg eddig a magyar közvéleményt annak dacára, hogy valóban filmbe illő történetről van szó. A történelemklub.com szinte a kezdetektől nyomon követi Tóásó Előd kálváriáját. Érdemes tehát - részben segítségükkel, részben az új aktualitások megismerésével - áttekinteni ezt a valóban elképesztő sztorit. Már csak azért is, mert idén augusztus 18-án az egész ügy óriási nemzetközi botránnyá „nőtte ki magát”, amikor a Tóásó Előd ellen folyó per korábbi főügyésze nyíltan bevallotta: Bolívia elnöke és biztonsági kabinetje bizonyítékok hamisítására adott utasítást. Ezek után vélhetően Bolívia ellen indul majd nemzetközi eljárás. Tehát, hogyan is kezdődött az egész?

elso_flores.jpg

Megrázó és hihetetlen esemény zajlott 2009 április 16 -án hajnalban a boliviai Santa Cruz város Las Americas szállodájában egy helyi kommandós csoport végzett a boliviai - magyar - horvát állampolgárságú Rózsa Flores Eduárdóval, a román állampolgár Magyarosi Árpáddal és az ír Martin Dwyerrel. Az eset híre bejárta a világsajtót. Hamarosan nyilvánvalóvá vált, hogy az ügy kulcsfigurája: Rózsa-Flores Eduardo. A bolíviai-magyar származású férfi Santa Cruz városában született 1960. március 31-én. Élettörténete a legkalandosabbak egyike. Flores egyszerre volt katona, színész, író, költő és publicista, a Magyar Zsidó Kulturális Egyesület alapító tagja, a Jobbik.net szerkesztője, a Kapu és a Leleplező című folyóiratok munkatársa, az Ellenkultúra.info alapító-főmunkatársa és a Magyar Iszlám Közösség alelnöke. Magyarországon és külföldön Eduardo Rózsa Flores néven is ismert volt, míg fiatalkorában a Rózsa György Eduárdó nevet használta.

flores2_haboruskep.jpgRózsa-Flores Eduardo Santa Cruz de la Sierrában, Bolívia legnépesebb városában látta meg a napvilágot. Apja Rózsa György, zsidó származású magyar festőművész, anyja, Nelly Flores Arias katalán származású tanárnő. A család 1972-ben Chilébe költözött, ahonnan Pinochet hatalomátvétele után Svédországba települtek át, politikai menekültként. 1975-ben a család úgy döntött, hogy Magyarországra költöznek. Rózsa-Flores a budapesti Szent László Gimnáziumban érettségizett 1979-ben, majd a Kossuth Lajos Katonai Főiskolát abbahagyva 1984-ben az Eötvös Loránd Tudományegyetem Bölcsészettudományi Karán kezdett tanulni, s itt szerzett bölcsészettudományi diplomát. A La Vanguardia spanyol napilap és a BBC World Service brit rádióadó spanyol nyelvű adásainak tudósítójaként dolgozott. 1991 júniusában az akkori Jugoszláviába érkezett, ahol az első külföldi önkéntesként jelentkezett a Horvát Nemzeti Gárda soraiba és harcolt a horvát függetlenségi háborúban. Részt vett a horvátországi Szentlászló (horvátul Laslovo) védelmében, ahol megszervezte az Első Nemzetközi Egységet. Később a Különleges Erők parancsnokaként megkapta a horvát állampolgárságot és Franjo Tuđman horvát elnök őrnaggyá léptette elő. 1993-ban ezredesi rendfokozatot kapott. Front-tevékenysége alatt háromszor sebesült meg.

 A 2009-ben lezajlott események

2009 tavaszán a boliviai Santa Cruzban Rózsa Floreséket váratlan és brutális támadás érte a főváros Las Americas nevű szállodájában. A támadásban a boliviai kommandósok  kíméletlenül meggyilkolták Florest, Magyarosi Árpádot és Martin Dwyert,  és őrizetbe vették a magyar állampolgárságú Tóásó Elődöt és a bolíviai-horvát Mario Tadicot. A rendőrség 20-30 perces tűzharcról beszélt, ám mások szerint az álmukból felverteket egyszerűen kivégezték. Még aznap Evo Morales elnök egy venezuelai tanácskozáson azt állította, hogy a külföldi terroristák őt és alelnökét akarták megölni. A nyomozás a Santa Cruz-i szállodák vendégkönyvéből kiderítette, hogy „a zsoldoscsoport” korábban nagyobb volt: Révész Tibor (akit a Székely Légió alapítói között említettek) 2008 decemberében állítólag 16 főnek tartott kiképzést. A dokumentáció szerint Révész 2009. januárban elutazott, ám néhányan csak márciusban távoztak a dél-amerikai országból.

bolivia.JPGÖt nappal a szállodai kommandós akciót követően vetítette a magyar közszolgálati televízió Kepes András még  2009 szeptemberében rögzített beszélgetését Rózsa Floresszel, amelyben azt állította, hogy szülővárosa, Santa Cruz megvédésére hívták haza. (A televíziós felvétel videója: itt megnézhető. A kérdéses rész: 7:15 -nél található.) Kepes utóbb elmondta, hogy 2008 október 4-én kapott tőle e-mailt és fotókat, immár Santa Cruzból (ahová aznap érkezett). Nagyjából ezzel egy időben jelent meg a Székely Légió fórumain és más weboldalakon is toborzólevél, amelyben önkénteseket kerestek bolíviai küldetésre. Tóásó például – családja közlése szerint – november 11-én utazott el Bolíviába. Az időpontokat érdemes összevetni a bolíviai belpolitika fordulataival. Kimutatható, hogy a jugoszláviai háborúban a horvátok oldalán tapasztalatokat szerzett Rózsát és toborzott csapatát az őslakos indiánok képviseletében cselekvő Evo Morales kormánya és az autonómiát választó tartományok közti feszültség tetőpontján „hívhatták meg” Bolíviába. 2008. május 4-én Santa Cruz lakossága népszavazáson 85 százalékos többséggel az autonómiára voksolt. Hasonló referendumot tartottak Tarija, Pando és Beni tartományban is. Ez a fejlettebb, földgázban gazdag – többségében az európai bevándorlók leszármazottai vezette – „félhold” alakú országrész lépést tett az elszakadás felé az indián többségű Andok fennsíkjától. Evo Morales törvényellenesnek minősítette a népszavazásokat, a világsajtó a küszöbönálló háborút valószínűsítette.

Időközben Evo Morales megnyerte az elnöki mandátuma félidejében rendezett bizalmi népszavazást, s a sikeren felbuzdulva kompromisszumot kínált fel az ellenzéknek. Új alkotmánya tervezetében engedett: 1. csak egy alkalommal lesz újraválasztható, 2. rögzítik a tartományok autonómiáját, ám ilyen jogokat kapnak az indián közösségek is. A népszavazást követően Bolívia új alkotmánya, s ezzel az autonómia joga 2009 februárjában érvénybe lépett. A polgárháború veszélye ezzel elhárult, Rózsa Floresék hozzájárulása Santa Cruz védelméhez feleslegessé vált. Evo Moralesnek viszont nagyon is jól jött „az elnök meggyilkolását tervező külföldi zsoldosok” teóriája, mert ürügyet talált a Santa Cruz-i vezetés elleni újabb támadásra. Utólag egyértelműnek látszik, hogy a hatóságok korábban is tudtak a „külföldi zsoldosokról”. A bolíviai sajtóban több olyan fotó is megjelent, amelyen Walter Andrade, a 2009. április 16-i kommandós-akció parancsnoka volt látható, korábbi időszakokban Rózsa Flores társaságában. (A La Paz-i San Pedro börtönben raboskodó Tóásó Előd a Spektrum TV magyar tudósítóinak a közelmúltban azt fejtegette, nem tudta, mire készül Rózsa. Eduardo tehát felültette, de azt sem zárta ki, hogy Eduardót is felültették…)

evo_morales.JPGA Marcelo Soza ügyész vezette nyomozás arra összpontosított, hogy felderítsék, kik finanszírozták a „külföldi zsoldosokat”. (A terrorizmus vádjából egyébként vajmi keveset tudtak bizonyítani: egy-két lőgyakorlatot, két – emberi sérülést nem okozó – bombamerénylet gyanúját és fegyverraktárt a vásárközpont egyik standjában.) Aztán felgyorsult a helyi „szeparatista összeesküvők” szálának felgöngyölítése. 2011 végére Tóásó és Tadic mellett heten lettek már előzetes letartóztatásban és négyen házi őrizetben. Egy tucat Santa Cruz-i volt potentát, köztük Branko Marinkovic vállalkozó, a Pro Santa Cruz autonómiamozgalom volt vezetője – aki a vád szerint egymaga 200 ezer dollárral járult hozzá a szervezkedés finanszírozásához – külföldre menekült. Március derekán tért haza több hónapi távollét után Juan Kudelka, aki terhelő vallomásában azt állította, hogy Marinkovictól vitt pénzt a Torre (Torony) elnevezésű titkos felső vezetői körnek, egy alkalommal pedig Rózsa Floresnek is. A kormányhoz közel álló Cambio napilap április 13-án főcímében tette közzé, hogy a Torre csoport tagjai mellett a Caballeros del Oriente (Kelet Lovagjai) szabadkőműves-páholy tagjai is pénzelték a „terroristasejtet”, így várható, hogy hullanak még fejek. A cikk az ügyészre hivatkozva azt írta, hogy az ügyben érintett Rubén Costas, Santa Cruz kormányzója is, akinek ráadásul a testvére, az időközben a hatóság látóköréből „felszívódott” Pablo lehetett az egyik fő összekötő a helyi oligarchia és Rózsáék csoportja között. Forrás: Népszabadság (2010.04.16 száma)

flores_borton.jpg

Tóásó Előd kálváriája

Tóásó Előd informatika tanár végzettséget szerzett, majd a Zrinyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetem had- és biztonságtechnikai mérnöki szakának levelező hallgatója lett. Ám az 2008-2009-es félévben felfüggesztette a tanulmányait, és 2008 november elején  Írországba ment munkát keresni. Onnan pedig november 11-én Bolíviába távozott, feltehetően Rózsa Flores hívó szavára. Bolíviába utazásának szándékát - bár nővérével folyamatosan tartotta a kapcsolatot - nem jelentette be a családnak. Később a család úgy tudta Előd valamilyen számítástechnikai munka elvégzése céljából tartózkodik a Dél-amerikai országban. Magyarosi Árpád gyermekkori barátjával feltehetően kint találkozott (a két fiú már bölcsődébe is együtt járt) Nem tudni, hogy Előd teljesen tisztában volt e azzal, hogy Rózsa Floresék mire készülnek, és esetleg Bolíviába érkezésétől kezdve részese volt e a tervezett akció csoportnak. Nem tudni azt sem, hogy Floresék egyáltalán szántak e neki valamilyen szerepet a zsoldos akciókban, és ha igen közölték e vele az emlékezetes nap előtt, vagy csak az utolsó pillanatra tartogatták beavatását.

flores_feleseg.jpgMindenesetre Előd boliviai "tevékenysége" 2008 vége és 2009 tavasza között nem ismert pontosan, de fényképek tanúsága szerint többnyire a bulizás és szórakozás körül forgott. Végül 2009 április 16-án a bolíviai hatóságok azon a bizonyos véres napon, mikor Floreséket kivégezték őt is "egy kalap alá vették" a zsoldosokkal (mivel bizonyíthatóan sok időt töltött társaságukban) és letartóztatták. Börtönbe vetése után alaposan megverték,  majdnem bizonyosan megkínozták és megfélemlítették. A Baptista Szeretetszolgálat többször is meglátogatta Tóásó Elődöt a bolíviai börtönben, és a férfi azt mondta nekik, a körülményekhez képest jól van. Tóásó Elődöt a politikai foglyok részére fenntartott részlegben, a Conchocoritoban őrzik és azzal vádolják, hogy merényletet tervezett Evo Morales elnök ellen. A gyilkosság egyetlen magyar túlélője, Tóásó Előd középiskolai tanár, 2009 óta fogoly a 3600 méteres magasságban fekvő jeges cellájában.  Több mint öt éve nem táplálkozik rendesen. Öt éve romlik az egészsége. Öt éve nem látta a családját. Öt éve nem ismerheti meg az állítólagos nyomozás iratanyagát. Mindezeken túl a bolíviai hatóságok nem hajlandóak pártatlan bíróság elé állítani és sorozatos szabálytalanságok, bizonyíték elhallgatások és eltüntetések árán teljesen törvénytelen módon tartják fogva. Gyakorlatilag 2009 áprilisa óta nem tudja, hogy a nap, amelyre ébred, nem az utolsó-e?

A magyar közvéleményt megdöbbentő, és nemzetközi mércével mérve is példátlan emberi jogi jogsértést már elítélte az Amerikai Egyesült Államok éves emberi jogi jelentése, az ENSZ Emberi Jogi Főbiztosának éves jelentése. Magyarország nem. Öt éve nem indult nemzetközi vizsgálat az ügyben. Öt éve nem fogott össze a magyar kormány Romániával és Irországgal, hogy az EU politikai súlyát kihasználva, rászorítsák Bolíviát a nemzetközi vizsgálatra. Aki segíteni szeretne a jogtalanul fogva tartott Tóásó Elődön, kattintson az alábbi linkre, és látogasson el Előd honlapjára. Itt várja az összetartó és jószándékú magyar honfitársai segítségét, anyagi támogatását: www.toasoelod.com

Mi történhetett?

Szerintünk az egész 2009-es bolíviai eset megítélését három részre kell szedni ahhoz, hogy ítéletet - véleményt tudjuk alkotni:

  1. Eduardo Rózsa Flores bolíviai-magyar-horvát állampolgár milyen okból tartózkodott Bolíviában?
  2. Ha bizonyított annak gyanúja, hogy valóban merényletet és/vagy katonai lázadást tervezett az ország elnöke ellen, megteheti e az elnök, hogy egyszerűen lemészároltatja a gyanús külföldieket?
  3. Tóásó Előd, az egyetlen magyar túlélő jogosan raboskodik e 2009 áprilisa óta egy bolíviai börtönben, vagyis bizonyítható e az, hogy bármi köze lett volna Floresék "állítólagos" későbbre tervezett akciójához?

Az első pont: Eduárdó Rózsa Flores 12 éves koráig Bolíviában élt, csak ezt követően költözött el családja (zsidó-magyar apuka, bolíviai-spanyol anyuka) külföldre, Magyarországra pedig 15 évesen érkezett! Mindez azért fontos, mert Floresnek nagyon erős érzelmi kötődése volt Bolíviához, így érthető, hogy amikor a Dél-amerikai országban zajló eseményekről hallott segíteni akart. Egyértelmű tény, hogy Bolívia 2008-ban a polgárháború szélén állt, és Flores szülővárosa az események középpontjába került. Az már nem bizonyítható, csak sejteni lehet, hogy Santa Cruz városból az elszakadást  akaró vagyonos körök 2008-ban felvették vele a kapcsolatot, mivel ismerhették a Dél-szláv háborúban szerzett katonai múltját (mint tudjuk ezredesi rangot, vagyis elég magas rendfokozatot kapott a horvátoktól) és különleges katonai képességeit.

Mindezek után egyértelműnek tűnhet, hogy a megkeresést Flores megfontolhatta. Valószínűleg mérlegelte, hogy 48 évesen részt vegyen e a bolíviai eseményekben, ám nyilván győzött benne a hazafiúi kötelesség és talán kicsit a kalandvágy is. Eldöntötte, elutazik szülővárosába, és elvállalja annak a nemzetközi katonai csoportnak a vezetését, melynek egyik célja vélhetően Santa Crúz védelme, másik pedig az országot egyben tartani akaró elnök Evo Morales megölése volt! Nem tudjuk, hogy a Bolíviába több országból érkező  és a későbbi tervek szerint Flores ezredes által vezetendő katonai különítmény eredetileg hány emberből állt, és hogy a kiképzés - akció tervezés - hol és hogyan zajlott. Azt viszont tudni lehet, hogy a magyar Révész Tibor 2008 októberében a Székely Légió fórumain toborzott Bolíviába küldendő "szabadságharcosokat", majd később Bolíviában 2008 decembere és 2009 januárja között legalább 15-20 főnek tartott katonai jellegű kiképzést.  Az is valószínűsíthető, hogy maga Flores is kiutazása előtt kifejtett valamiféle propaganda tevékenységet az ügyben, és ő maga is hívott Bolíviába magyarokat, horvátokat, korábbi harcostársakat,, ismerősöket, kalandorokat. Vélhetően valamilyen ajánlás, esetleg internetes kapcsolat révén ismerkedhetett meg Tóásó Előddel, akit szintén "meghívott" Bolíviába.

flores_szoba.jpg

Később az országban módosult a helyzet, és Morales részleges engedményeket tett az elszakadni akaró tartományoknak, és 2009 februárjában autonómiát biztosított nekik. Így a tervezett katonai akciót a kezdeményező helyi vagyonos csoport vélhetően "lefújta". Révészék és számtalan külföldi zsoldos ekkor elhagyta Bolíviát és hazautazott. (A tömeges szállodai kijelentkezéseknek egyértelmű nyoma van, a Santa Crúzi szállodák vendégkönyveiben.) Flores és szűkebb köre azonban maradt az országban, nem tudni miért. Elképzelhető, hogy mégis akartak egy akciót, de az is, hogy csupán még szórakozni akartak egyet a Santa Crúzi bárokban, hazautazásuk előtt!

Majdnem bizonyítottnak vehető tehát, hogy Eduárdó Rózsa Flores valamilyen beavatkozás céljából utazhatott Bolíviába. Minden bizonnyal katonai egységet akart szervezni, mellyel likvidálni akarta az elnököt, és részt venni az ország kettészakításában. Újabban a bolíviai ellenzék egy része előállt egy másik elmélettel is, amely más magyarázatot ad arra, hogy Rózsa Flores 2009-ben miért is tartózkodott Bolíviában! (2011 november közepén az egyik magyar TV csatorna közvetített is erről egy rövid riportfilmet). Ezen elmélet az eddig leírtakat egészíti ki a következővel: az ellenzék miatt az országba érkező és a santa cruzi tartomány elszakadását katonailag kierőszakolni akaró Rózsa Florest az akció lefújását követően titokban megkereste a bolíviai kormány. Tárgyalni kezdtek egymással, majd felkérték Rózsa Florest, hogy titokban képezzen ki embereket az ország különböző pontjain. Flores ekkor - mivel a Santa Cruz tartomány elszakításának tervét már lefújták - vállalta, hogy a kormánynak dolgozzon. (Egyszerűbben fogalmazva átállt.) Azt nem tudni, hogy a kormány mivel magyarázta a szokatlan kérést, de feltételezhető, hogy nem a valódi okot mondták el Floresnek. Ugyanis az elmélet szerint valójában az orránál fogva vezették a magyar-bolíviai zsoldost azért, hogy később egy látványos akció keretében megöljék embereivel együtt, és az ország előtt indokolttá tegyék Morales diktatúráját, illetve az ellenzék ellen nagyszabású pert indíthassanak! Az elmélet logikusnak tűnik, és több bizonyíték is alátámasztja: egyrészt előkerültek fényképek, melyeken Flores együtt iszogat a kormány néhány emberével, sőt az egyiken éppen azzal a kommandós tiszttel látható, akinek az osztaga végül megölte. A másik dolog ami az elmélet mellett szól az az, hogy 2011 őszén majd 40 ember ellen indult nagyszabású koncepciós per, és vádlottak egytől egyik az ellenzék tagjai. Vagyis valóban úgy tűnik az egész Flores elleni akció tényleg csak arra kellett, hogy legyen indok erre a nagy perre, melyben Morales leszámolhat végre politikai ellenfeleivel. Eszköz volt tehát maga Flores, és csapata is, Toásó Előddel együtt.

A második pont: Ha Flores eredetei céljait vizsgáljuk, vagyis az elnök meggyilkolásának szándékát, és ezt bizonyítottnak tekintjük, megteheti e az elnök, hogy egyszerűen lemészároltatja a gyanús külföldieket? A kérdésre szerintem a nemzetközi jogban egyértelmű a válasz: NEM!!! Az elnök elfoghatta volna őket, és egy kivizsgálás végén törvényes pert indíthatott volna ellenük. Ám nem ezt tette. Arra adott parancsot Bolívia legjobban kiképzett kommandósainak, hogy éjszaka, váratlanul rajtaüssenek Floreséken, és mészárolják le a védekezni nem tudó, álmukból felriadó embereket. Ez egyértelmű gyilkosság volt! Senkit nem lehet azért kivégeztetni, amit még el sem követett, csak legfeljebb tervezett elkövetni. Azt nem tudjuk mi oka lehetett az elnöknek arra, hogy ilyen parancsot adjon ki, te több variáció is elképzelhető: 1. Egyszerű bosszúvágyból, amiért életére akartak törni 2. Gyávaságból, mert félt, hogy a külföldi zsoldosok, ha elfogatja őket kiszabadulhatnak, esetleg más csoportok kiszabadítják őket 3. Attól tartott, hogy egy per esetén nem tudta volna bizonyítani Floresék bűnösségét, és a közvélemény is ellene hangolódott volna.

A harmadik pont: Tóásó Előd, az egyetlen magyar túlélő jogosan raboskodik e 2009 áprilisa óta egy bolíviai börtönben, vagyis bizonyítható e az, hogy bármi köze lett volna Floresék "állítólagos" későbbre tervezett akciójához? Tóásó Előd fogva tartása szinte minden szempontból jogtalan. Nem volt vádirat, tárgyalás, meghallgatás ... stb. Amellett eddig semmilyen bizonyítékot nem ismertettek arról, hogy Tóásó egyáltalán tudott e az egész katonai összeesküvésről. Személyes véleményem az, hogy egy informatika tanárt, akinek nincs magas szintű harctéri tapasztalata, kizárt, hogy kommandósnak akarnának bevenni. Sokkal valószínűbb, hogy Előd Floresékhez csapódva, mint idegenben lévő szintén magyar egyszerűen csak bulizni akart a saját hazájában otthon lévő Floresékkel. (Fényképek szerint több partin, diszkóban és buliban megfordultak együtt)

toaso.jpgAzt gondolom, hogy Flores valóban azért utazott ki, hogy egy csoportot vezessen hazája védelmében, és ehhez valóban toborzott-hívott embereket Magyarországról. Ám közben "lefújták" az egészet, és így néhányan - mint Tóásó Előd is - meg sem ismerték az egész meghiúsult terv részleteit. Akik Flores baráti köréhez tartoztak, azok az akció lefújása után vélhetően még maradni akartak kicsit Santa Crúzban, hogy Eduárdó megmutassa nekik szükővárosát és az éjszakai életet. (Ezt bizonyítja, hogy ha még valóban egy katonai támadásra készültek volna, akkor nem bulizgattak volna előző este, és nem feküdtek volna őrszemek felállítása nélkül tajt részegen le az éjszakázás után.) Azonban egy gyáva és kegyetlen államfőnek nem nevezhető hatalmaskodó elnök, kivégeztette őket, nem törődve a joggal a bizonyítékokkal és azza, hogy valójában már szó sem volt semmilyen támadásról. A kivégzések után pedig eltüntette a nyomokat, és a két magmaradt túlélőt (Tóásót és Mario Tadicot) ítélet nélkül börtönbe záratta. Gondolom megfordult a fejében, hogy a börtönben megöleti őket is, de szerintem ezt már azért nem merte megtenni, mert addigra a nemzetközi figyelem már rávetődött az ügyre. Nem tudni mi lesz az egész vége. A helyi jogszabályok közt nem szerepel törvényes halálos ítélet, ám 30 évre még simán elítélhetik őket. Az sem kizárt, hogy Morales mégis elintézi, hogy valaki likvidálja a két szerencsétlen férfit. Én azt gondolom azért arra is van esély, hogy nemzetközi nyomásra kiengedjék őket, de ehhez kéne az a bizonyos nemzetközi nyomás. Előd túléséi esélyei romlanak. Legyengülhet, és bármelyik cellatársa megölheti egy doboz cigiért is (ehhez nem is biztos, hogy kell Morales bérgyilkosa)

Későbbi fejlemények a Tóásó perben

Hírek 2011 április 11 -én A bolíviai Cochabamba városban 2011 április 11-én hétfő délelőtt szigorú biztonsági intézkedések közepette megkezdődött az előzetes meghallgatás az ügyben, amelyben a néhai Eduardo Rózsa-Florest és társait, köztük Tóásó Elődöt, valamint további több mint harminc embert azzal vádol az ügyészség, hogy szeparatista csoportot hoztak létre a kormány és a demokrácia destabilizálásának, illetve polgárháború kirobbantásának céljából. Bolíviai sajtójelentések szerint Sacha Sergio Llorenti Soliz, a kormányzati ügyek minisztere azt állította a napokban, hogy a Rózsa-Flores vezette csoport húszmillió dollárt tervezett pusztító erejű fegyverek - mint például rakéták - megvásárlására fordítani a Bolívia kettészakítását szolgáló polgárháború kirobbantásának céljából. A vádirat szerint az érintettek már 2008 októbere óta tanulmányozták a bolíviai hadsereg mozgását több régióban, és fegyverarzenált halmoztak fel Santa Cruz városban. Itt tárolták azt a nagy erejű robbanóanyagot, amellyel meg akarták ölni Moralest és kormányának tagjait 2009 elején.

A közel két évig tartó nyomozás után Marcelo Soza, a vizsgálatot irányító ügyész elkészítette és benyújtotta a bíróságnak a vádiratokat. Rolando Sarmiento La Paz-i vizsgálóbíró a bolíviai törvények alapján március 30-án úgy döntött, hogy április 11-én az ország középső részén fekvő Cochabamba városban tartják az előzetes meghallgatást, amely a nyomozás lezárása és a tényleges bírósági eljárás megkezdése közötti közbülső szakasz. Fernando Rivera, a kormányzati ügyek minisztériumának jogi ügyekben illetékes igazgatója közölte, hogy egy pontban még függőben van a vádirat, s erről az előzetes meghallgatáson kell döntést hozni. A nyilvános és szóbeli meghallgatáson részt vesznek az ügyészség képviselői és a vádlottak védőikkel együtt. A felek meghallgatása után döntenek arról, hogy tárgyalási szakaszba kerülhet-e az ügy. Sarmiento bíró szerint az előzetes meghallgatás több napig is elhúzódhat. Gerardo Prado, Tóásó és Tadic ügyvédje arra számít, hogy az ügy bonyolultsága miatt négy-öt napig is elhúzódhat az előzetes meghallgatás.

Az ügyészség egyes források szerint 39, más források szerint 38 ember ellen emelt vádat, közülük azonban 16 - például Guido Nayar Parada volt belügyminiszter, Branko Marinkovic ellenzéki vezető, üzletember és Alejandro Melgar Pereira ügyvéd - külföldön bujkál, elsősorban az Egyesült Államokban és Brazíliában. A többi, különböző bolíviai börtönökben fogva tartott vádlottat - köztük a La Paz-i San Pedro börtönben raboskodó Tóásó Elődöt és Mario Tadic Astorgát - repülőgéppel szállították Cochabambába.

2011 novembere

Bolíviában november 3-án megkezdődött az úgynevezett terrorista összeesküvési ügy első, vádemelési szakaszának lezárását célzó újabb bírósági meghallgatás; a 39 gyanúsított között van a magyar állampolgársággal is rendelkező Tóásó Előd. Az eljárást Cochabamba város bíróságán folytatják le. A vádlottak közül 16-an vannak a helyszínen, a többiek szökésben vannak vagy egészségi állapotuk nem engedte meg a megjelenésüket. A elfogott Tóásó Előd és a horvát-bolíviai állampolgár Mario Tadic a La Paz-i San Pedro börtönben raboskodnak. Cochabamba városában Ricardo Maldonado bíró úgy ítélte meg, hogy az ügyészség előterjesztése az összes vádlott esetében megfelel a követelményeknek, és nincs ok az ügy visszadobására vagy új eljárás lefolytatására. Két vádlott esetében az előzetes fogva tartást házi őrizetre enyhítette. A Los Tiempos című helyi újság szerint a vádlottak és családtagjaik "lemondóan és a tehetetlenség érzésével" fogadták a döntést, amelytől tartottak az ügy átpolitizáltsága és eddigi menete alapján. Az ügyészség szerint a gyanúsítottak terroristák, akik meg akarták gyilkolni a bolíviai elnököt, és fegyveres milíciát szerveztek, hogy elszakítsák Santa Cruz tartományt az országtól. Ellenzéki körök és egyes diplomaták szerint viszont kreált ügyről van szó, és a háttérben a kormánynak az a szándéka áll, hogy lejárassa legbefolyásosabb, Santa Cruzban szervezkedő ellenfeleit.

2013 szeptembere

A 2013 -as évben három új fejlemény történt (legalábbis az év nyaráig) az egyik, hogy Lukács Csaba magyar újságíró (Magyar Nemzet) sikeresen kijutott Tóásó Elődhöz, majd hazacsempészte naplóját, mely azóta már meg is jelent idehaza! A másik hír, hogy Tóásó Előd megnősült a börtönben (2012 novemberében). Felesége: Elena Fortún, a korábbi bolíviai belügyminiszter, Guillermo Fortun lánya. A hölgy édesapja ugyanabban a lap paz -i San Pedro börtönben raboskodott, ahol Tóásó Előd is, így ismerkedett meg egymással az édesapját látogató leányzó és a terrorizmussal vádolt magyar tanár. (Az édesapa akit egyébként pénzügyi csalások miatt ültettek le, azóta már elhunyt a börtönben, szívroham következtében.) A Tóásó per harmadik fejleménye, hogy a nemzetközi szervezetek figyelme egyre inkább rávetül a perre. Már az ENSZ is állást foglalt, de véleményét a bolíviai bíróság elutasította. Az helyi bíróságok egyébként kiemelten kezelik az ügyet, mert minden boliviai jogász és bíró tudja, hogy itt az elnök személyes szívügyéről van szó. A bírókat cserélgetik, és mag a per is mindig másik városban folytatódik. Lukács Csaba szerint - aki mára a Tóásó "ügy" egyik szakértőjévé vált - csupán az Interamerikai Bíróság lehet olyan fórum, aminek döntését Bolívia elfogadná. Ott viszont egy-egy ügy kivizsgálása nyolc évig tart. Így könnyen lehet, hogy Tóásó Előddel kapcsolatban is csak 2021 -ben határoznának. Szintén fontos körülmény, hogy Bolíviában 2014 őszén lesznek választások, és addig Morales elnök biztosan fel akarja használni Tóásó Elődöt afféle kampányfogásként tetszelegve abban a szerepben, hogy őt a külföldi erők akarták meggyilkoltatni. Egyébként az elnök újraválasztása érdekében még az alkotmányt is módosíttatta, így könnyen lehet, hogy valóban megkezdheti harmadik 4 éves elnöki ciklusát is. Jelenleg Evo Morales Bolívia teljhatalmú diktátora, aki magasról tesz mindenfajta nemzetközi nyomásra, sőt személyes ügyének tekinti Tóásó Elődék megbüntetését így Tóásó Előd szabadon-bocsátási esélyei nagyon rosszak!

A legfrissebb hírek 2014 nyarán

flores_nover.jpgMarcelo Soza a per korábbi főügyésze nyilatkozatot tett Tóásó Előd nővérének, melyben kimondta: Morales elnök biztonsági kabinetje befolyásolta a jogi eljárást, mégpedig bizonyítékok eltüntetésével. A nyilatkozat az Amerika-közi bíróságra fog kerülni, ahol várhatóan per kezdődik majd Bolívia ellen.

Vajon mi várható még ebben az egész "tekervényes" ügyben, mely annyira megosztja az embereket. Vannak, akik elítélik Tóásót, mondván: ha terroristákkal barátkozik és egy külföldi országba utazik annak elnökét fenyegetve, ne csodálkozzon, ha aztán börtönbe vetik. Mások hisznek abban, hogy Tóásó teljesen ártatlan, és az égvilágon semmi köze nem volt Rózsa Flores terveihez, csupán rosszkor volt rossz helyen. Sokan szimpatizálnak Tóásó Előd kitartóan harcoló nővérével is, aki az elmúlt években eget-földet megmozgatott testvéréért, beutazva a világot és felkeresve minden létező nemzetközi fórumot!

És olyanok is akadnak, akik bár feltételezik, hogy Tóásónak volt némi köze a bolíviai elnök elleni tervezett akcióhoz, mégis túlzásnak érzik azt, amit ma Bolívia folytat. És valóban túlzás is. Öt és fél éve tartják fogva a magyar férfit, bizonyítékok meghamisítása és jogai sárba tiprása közepette, pedig az mára egyértelművé vált: tevőlegesen semmilyen törvénytelen cselekményben nem vett részt. Ma mindenki az ügy folytatására kíváncsi. Mi is.

A történethez kapcsolódó utolsó bejegyzésünk: 2015 március 4-én este a bolíviai hatóságok szabadon engedték Tóásó Elődöt és Mário Tadicsot. Összesen 5 év 10 hónapot raboskodtak a Dél-amerikia ország börtöneiben! Forrás: mno, Szabadon engedték Tóásó Elődöt

Harmat Árpád Péter

A bejegyzés trackback címe:

https://vilagesemenyek.blog.hu/api/trackback/id/tr346615891

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.
süti beállítások módosítása