November 13-án a francia fővárosban, a késő esti órákban több helyszínen hajtottak végre robbantásos és kézifegyverekkel zajló terrortámadásokat ismeretlen tettesek. Szombat reggel még nem tisztázott az áldozatok pontos száma, de szinte minden híradás 100 –nál több halálos áldozatról beszél (több forrás 150 körülire teszik a halottak számát). A támadássorozat 6 helyszíne közül a legvéresebb a Bataclan művészeti központ koncertterme, ahol a támadók valóságos mészárlást végeztek. A Guardian szerint az egész akcióért az Iszlám Állam (ISIS) a felelős, mely közleményben vállalta magára a támadást. („A kalifátus katonái az undor és perverzió fővárosát támadták meg." - írták kiáltványukban, ahol egyébként a rock koncert résztvevőit "bálványimádóknak" titulálták.)

A híreket hallgatva az ember először elborzad, majd egyszerre érez tehetetlen dühöt az elkövetők felé és részvétet a szerencsétlen áldozatok iránt. Később viszont elgondolkodik azon, hogy vajon milyen európai következményei lehetnek a tragédiának. Ha biztonság-, és külpolitikai szempontok alapján vizsgáljuk a kialakult helyzetet, négy területen mindenképp komolyabb változások jöhetnek. Ezek a következők: a francia – német belbiztonsági, terrorellenes szervek magasabb fokozatra kapcsolása, az európai bevándorlás politika gyökeres megváltozása, a szélsőjobboldal franciaországi és európai megerősödése és végül: a szíriai nyugat-politika átalakítása.

Ha a francia - német belbiztonsági szervek „magasabb” fokozatra kapcsolását nézzük, először is kiemelendő: a francia állambiztonság kétségtelenül nagyot hibázott pénteken. Ez a hiba pedig a későbbiekre nézve jelentős tanulságokat kell, hogy szolgáltasson elsősorban a nyugati terrorellenes szervek hatékonyabb működésére - például a megfigyelt csoportok hatékonyabb nyomon követésére és a modern hírszerzési eszközök komolyabb bevetésére, illetve a szorosabb nemzetközi együttműködésre – nézve. Nagy a veszélye annak ugyanis, hogy most Németország vagy más nyugati állam következik, így lényeges, hogy tud e tanulni az egészből a többi EU tagállam.

A második tényező a migrációs politikában esetlegesen bekövetkező változás.  Franciaország Hollande alatt baloldali vezetéssel viszonyult a migrációs kérdéshez, ami inkább a Merkel féle tolerancia felé húzott. EZ az, ami most változhat, még akkor is, ha kiderülne, hogy az elkövetők nem bevándorlók voltak, hanem francia állampolgárok. Nagyon is elképzelhető, hogy Nyugat-Európa nagyhatalmai – elsősorban Németország és Franciaország – változtatnak migrációs politikájukon, hiszen egyértelműen van összefüggés a nagyszámú közel-keleti bevándorló és a terrorfenyegetettség között. (Elég ha arra gondolunk: mennyivel könnyebb most bejuttatatni ISIS terroristákat Európába.)

Ami az európai szélsőjobb előretörését illeti: a jelenség eddig is érzékelhető volt, ám az általános terrorfenyegetettség kétségtelenül lökést adhat számukra. Ezen pártok azok ugyanis, akik a legmarkánsabban képviselik az idegengyűlöletet, a bezárkózást, a bevándorlás ellenességet.

Végül elérkeztünk a legfontosabb következményhez: a szíriai helyzet átértékeléséhez. Ahogyan előző cikkünkben is írtuk a szíriai helyzet egy ideig háromtényezős volt, ám idén ősszel négyszereplőssé vált. Jelenleg az egyik szereplő az USA és az általa támogatottak köre (így a Szíriai Szabad Hadsereg és a Kurd Hadsereg) a második szereplő az iszlamista csoportok köre, így az Iszlám Állam, az Iszlám Front és az Al-Kaida (melyek egymással is harcban állnak) a harmadik szereplő Oroszország és az általa támogatott Aszad-rezsim és végül a legújabb, negyedik szereplő Izrael. Utóbbit illetően kijelenthető: Tel-Aviv legfőbb térségbeli ellensége a Hezbollah, mely mögött Irán áll és amely Aszadnak is szövetségese. Oroszország viszont támogatja a diktátort (és szövetségeseit) így kialakulni látszik egy orosz-izraeli ellentét. (Izrael idén novemberben már vadászgépekkel támadta az Aszad-rezsim és a Hezbollah állásait, objektumait.)

Természetesen a 4 legfőbb szereplő mellett számtalan állam és szervezet érintett még a szíriai válságövezet folyamatiban, így például Törökország, Irak, Egyiptom, az öböl-államok és távoli nagyhatalomként most már Kína is. Ám ezek a 4 említett "főszereplőhöz" való viszonyukon keresztül részesei a konfliktusnak. 

A pénteki párizsi terrortámadás egyik hatása valószínűleg ott lesz érezhető, hogy Franciaország és az európai hatalmak intenzívebben fognak részt vállalni az USA –val karöltve a Szabad Szíriai Hadsereg támogatásában és a fegyveres harcokban is. Franciaország egyébként jelenleg is aktív szerepet vállal a szíriai harcokban, hiszen a helyszínre küldte egyetlen anyahajóját, ahonnan napi rendszerességgel bombázza az ISIS állásait. (Talán éppen ez a tény váltotta ki a pénteki terrortámadást.) Az is lényeges változás lehet, hogy a minden nyugati államot és Oroszországot is egyaránt érintő terrorveszély vélhetően összefogásra ösztönzi majd a szereplőket.

Oroszország és Izrael megnyerése felértékelődhet. Ennek egyetlen akadálya jelenleg a szíriai diktátor: Bassár el-Aszad. Ha Oroszország felhagyna végre Aszad támogatásával, akkor a 4 szereplőből három (USA, Oroszország, Izrael) képes lenne a teljes összefogásra, a negyedik szereplő ellen, megsemmisítve végre az Iszlám Államot.

Alighanem a közös, határozottabb migráns-politika mellett csak ez hozhatna jelentős javulást a nemzetközi biztonsági helyzetben; ... és abban, hogy ne kelljen újabb, a péntekihez hasonló szörnyű tragédiákról értesülnünk. 

Harmat Árpád Péter

-----

Hozzászólnál? FB oldalunkon várunk!