Ma, 2015 február 12-én Minszkben, az orosz – ukrán – német – francai vezetők, Angela Merkel német kancellár, Francois Hollande francia, Vlagyimir Putyin orosz és Petro Porosenko ukrán elnök részvételével ("normandiai négyek") végre megállapodást hoztak „tető alá” az ukrán kérdésben.

Az egyezséget – mely a 2014 szeptemberében aláírt első minszki megállapodást írja felül - egy 15-16 órás tárgyalás előzte meg, miközben maguk a szakadárok is egyeztettek, mégpedig Olekszandr Zaharcsenko donyecki és Ihor Plotnickij luhanszki szakadárvezérek részvételével. Ez egy párhuzamos tárgyaláson zajlott szintén Minszkben, mégpedig az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet közreműködésével a kijevi kormány küldöttei illetve a szakadár parancsnokok közt. A ma Minszkben aláírt egyezség főbb pontjai fontossági sorrendben a következők:

1. Február 15-én éjfélkor tűzszünet lép életbe Kelet-Ukrajnában
2. Ukrajna határvonalán mindenhol a kijevi vezetés veszi át az ellenőrzést. (Ezzel megszűnik majd a szakadárok „zöldhatáron” keresztül történő ellenőrizetlen orosz támogatása.)
3. A Krím félszigetről semmiféle tárgyalás nem folyt a megbeszélésen, így feltételezhető, hogy annak orosz megszállását időlegesen elfogadják a felek.
4. Az ukrán kormányzati erők a jelenlegi frontvonaltól, a délkelet-ukrajnai „felkelők” pedig a tavaly szeptember 19-én Minszkben született megállapodásban rögzített vonaltól vonják vissza a nehézfegyvereket. A visszavonás során egy 50-70 km széles demilitarizált zóna kerül kialakításra a felek közt, ahol egyik oldal sem végezhet katonai tevékenységet.
5. Luhanszk és Donyeck megyék egy korábban már meghozott törvény alapján különleges státuszt kapnak majd, de „valódi” autonómia nem valósul meg. Ezt kiegészítve a politikusok elfogadtak egy olyan nyilatkozatot is, amelyben kiállnak Ukrajna területi egysége és szuverenitása mellett.
6. A nehézfegyverek visszavonásától számított 5 napon belül fogolycserék kezdődnek.
7. Ukrajnának olyan alkotmányos reformokat kell végrehajtania, melyek rendezik a kelet-ukrajnai lakosság jogait
8. Ukrajna 40 milliárdos IMF hitelt kap, hogy elkerülje a teljes államcsődöt
9. A megbeszélés résztvevői felállítanak egy "felügyeleti mechanizmust", amelynek keretében a négy ország képviselői rendszeresen tanácskoznak majd.
10. A felek humanitárius segítségben részesítik a háború sújtotta területeket és városokat.

Bár a nemzetközi kommunikációk 12 pontról szólnak, a megállapodások lényege 10 elembe foglalható. Kiemelendő a második pont, mely alighanem az eddigi legnagyobb engedmény Putyin részéről. Egyelőre nem tudni, hogy mit ígértek neki ennek a pontnak az elfogadásáért, de bizonyos, hogy jelentős dologról lehet szó. Annál is inkább, mert ha az ukrán hadsereg valóban átveszi mindenhol az ellenőrzést az orosz határ mentén, akkor Putyin soha többé nem tud majd "letagadható" módon, titokban fegyvereket és katonákat küldeni a térségbe. EZÉRT az engedményért bizonyosan fontos ellenértéket kellett kapnia. (Talán a Krím teljes elismerését.)

A tárgyalásokat a legtöbb szakértő sikeresnek tekinti, így valószínűsíthető, hogy az Oroszország elleni szankciók kérdésében rövidesen újra tanácskozó Európai Unió nem fog szigorításokhoz folyamodni.