Világpolitika, diplomácia, biztonságpolitika, nemzetközi folyamatok, külpolitika

Világesemények

Háború várható Irán és Szaúd-Arábia közt? [16.]

2015. április 12. - Világesemények

A napokban a szunnita Szaúd-Arábia jelentős légierőt, a síita Irán pedig haditengerészeti flottát irányít a jemeni polgárháborúba! Irán a síita vallású húszi lázadókat, a szaúdiak pedig a jemeni kormánypártiak támogatják. A válság egyre inkább három szálon kezd zajlani: az első szál a vallás-vita, mégpedig az iszlám két szektája a síiták és szunniták közt. A második szál egy hatalmi harc, mégpedig a Közel-Kelet birtoklásáért (és az övezet feletti befolyásért), mégpedig a térség két helyi nagyhatalma: Irán és Szaud-Arábia közt! Végül a harmadik szál: az olajárak manipulálásán keresztül a nyugat és Oroszország közt zajlik. Nézzük ezeket sorra:

1.) Vallásháború: A világon közel két milliárd a muszlimok száma. A hívek 85-90% -a a szunnita iszlámot, míg 10-15% -a a síita szokásokat követi. A síiták és a szunniták felfogása között első pillantásra nincsenek nagy különbségek, de az alaposabb tanulmányozás rávilágít a valódi eltérésekre. 

2szunnitak.jpg

Mindkét vallási irányzat alapja a szent Korán, a második legfontosabb forrás pedig a szunna, mely a próféta és társai életéből vett eseményeket állít példaként a muzulmánok elé. A síiták és szunniták egyaránt úgy tartják, hogy a régi szövegeket az idők folyamán meghamisították, de mindkét felekezet más- és más szövegrészek eredetiségét ismeri el. Az egyik leglényegesebb különbség a síiták és a szunniták felfogása között, hogy a előbbiek számára rendkívül fontos az imám vagy ajatollah, vagyis a közvetítő a hívek és Allah között, aki számukra szent ember- nem helyettese a Prófétának, hanem annak földi megjelenítője. A síita hívők például Mekkán kívül az általuk szentnek tartott 12 imám sírjához is elzarándokolnak. A hitvallás, az ima, a böjt, az alamizsnaadás és a Mekkába való zarándoklat minden muzulmán számára kötelesség, ez az iszlám öt alappillére. Ezen a téren nincsen sok eltérés a két felekezet között: a síiták összevonják a déli és a délutáni, illetve az esti és éjszakai imát, így a szunnitáknál szokásos napi ötszöri alkalom helyett naponta mindössze háromszor imádkoznak. /Forrás: euronews.com/

A síiták száma Iránban a legmagasabb (90%) és itt már 500 éve államvallásnak tekinthető az iszlám tanok síita gyakorlása. Ugyancsak jelentős síiták aránya Irakban, Szíriában és Libanonban. Az ezen országokban – vagyis az említett négy államban - a síiták által lakott területeket síita félholdnak is nevezik. Ma a szunnita – síita ellentét két ország vezetésével éleződik évről évre: a szunniták élén Szaúd-Arábia áll (30 millió lakossal), az síita országokat pedig Irán vezeti (80 milliós lakosságszámmal)

2.) Hatalmi harc: Irán az elmúlt években vallási, gazdasági, politikai és katonai vezető szerepre törekszik, mondhatni nagyhatalmi törekvéseket dédelget. Ehhez kétségtelen alapot ad számára jelentős olajkészlete, ásványkincsekben gazdag adottságokkal bíró hatalmas területe, nagyszámú hadereje és 80 milliós lakosságszáma (mellyel egyébként a legnépesebb európai országok sorába emelkedik, elérve a szintén 80 milliós Németországot). Tény az is, hogy Irán komoly atomprogramot valósít meg évek óta, melyhez technikai segítséget kap Oroszországtól. Ami Irán fő riválisát, Szaúd-Arábiát illeti: az USA fontos bázisállama és üzletfele, a nyugattal üzletelő arab országok „minta állama” és ugyanakkor az iszlám kialakulásának történelmi színtere is, a szent városok Mekka és Medina országa. Bár lakossága még az iráni népesség felét sem éri el, gazdasági súlya eléri Iránét.

3.) A nyugat és Oroszország harca a Közel–Keleten: Az amerikaiak a tartósan alacsonyan tartott olajárakkal az orosz gazdaságot akarják gyengítik (tegyük hozzá: sikerrel) hiszen a 100 dollár körüli hordónként olajárakhoz „kalibrált” orosz gazdaságot kétségtelenül megviseli, ha a fekete arany ára tartósan 50 dollár alatt marad. Ennek oka nyilván az, hogy Moszkva fő kiviteli árucikke és ezáltal legfőbb bevételi forrása az olaj-eladás. Az USA tehát ha tartósan tudja alkalmazni az „olajár-lenyomás” politikáját, akkor sarokba szoríthatja Putyint. Ehhez a bizonyos politikához használja fel Közel-keleti szövetségesét, Szaúd-Arábiát. Az Irán és Szaúd-Arábia közti rivalizálás és harc tehát egyúttal az USA és Oroszország közti küzdelmet is jelenti, hiszen a tét az olajárak felfelé vagy lefelé történő mozgatása alapjaiban befolyásolja Oroszország gazdasági (és ezen keresztül katonai) erejét.

A bejegyzés trackback címe:

https://vilagesemenyek.blog.hu/api/trackback/id/tr417360572

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.
süti beállítások módosítása