Moszkvában, a II. világháború befejezésének 70. évfordulója alkalmából az eddigi legnagyobb katonai parádét tartották meg 2015 május 9-én. Soha a Szovjetunió felbomlása óta (vagyis 1991 december 25 –től számítva) nem volt még ilyen méretű a katonai felvonulás. Ha a számokat nézzük: összesen 16 500 orosz katona vonult fel a Vörös téren, mégpedig díszlépésben haladva el a tribünökön helyet foglaló kétezer kiemelt vendég előtt, többek közt az ENSZ főtitkár, a környező országok vezetői (volt szovjet tagköztársasági elnökök) és Putyin környezete figyelmét lekötve. Közel 400 harci eszköz „vetettek be” a parádéban, így vadászgépek, harckocsik, csapatszállítók, rakétaindító járművek végeláthatatlan sora sokkolta a világot!
A felvonuláshoz három érdekesség kapcsolható: az első, hogy Putyin egyértelmű szándéka ezúttal az elrettentés volt. Bizonyítani akarta a világ számára, hogy Oroszország a Földgolyó második legerősebb katonai nagyhatalma, vagyis ha gazdaságilag nincs is az élmezőnyben, katonai szempontból megkerülhetetlen erőt képvisel Földünkön. Ez a kissé infantilis erőfitogtatás látható büszkeséggel erősítette meg az oroszokat abban a hitükben, hogy hazájuk még mindig a régi idők világhatalma. (Ami azért valójában minimum kérdőjeles.) Az erődemonstráció nem kis mértékben állította Putyin mellé a belső közhangulatot is, amivel az orosz elnök elérte másik fontos célját: saját népe a nagy vezetőt – cárok és nagy pártfőtitkárok – méltó utódját látták személyében. (Részben ennek is köszönhető, hogy még mindig kiemelkedő a támogatottsága.)
A moszkvai ünnepség második érdekességének az új, 2000 óta fokozódó hidegháborús korszak új fejezetének, egy második fegyverkezési versenynek az ünnepélyes elindítása tekinthető. A hidegháború az atlanti államok és az oroszok közt a Szovjetunió felbomlásával, 1991-ben véget ért. Ám Putyin az 1999-es hatalomra kerülésekor változásokat indított be: expanzív, és agresszív külpolitikába kezdett, aminek következtében körülbelül 2000-től újabb hidegháborús korszak vette kezdetét. Ez az új „háború” lassan, de biztosan lett évről évre egyre erőteljesebb. Az 1999/2000 –es csecsen konfliktus, a 2008 –as Grúzia elleni orosz agresszió, a 2008 –as válság a lengyelországi NATO rakétarendszer miatt, a 2011/12 –es szíriai fiaskó, az iráni atomprogram miatti nemzetközi viták, a 2013-as Snowden-ügy és jelenleg az krími és ukrajnai orosz terjeszkedés mind-mind elemei lettek az új hidegháborúnak. Ám most a mai felvonulással megkezdődött a fegyverkezési verseny is, hiszen Putyin látványosan üzente meg a NATO –nak: „nézzétek mennyi fegyverem van, mennyi új, korszerű harci eszközöm, vagyok olyan erős mint ti, vagy még erősebb is”. Persze a valódi katonai versengés „nem hivatalosan” évekkel korábban elkezdődött, mégpedig 2008-ban Anatolij Szergyukov hadügyminiszter időszakában. Ekkor indultak el a nagyobb orosz vadászgép-fejlesztések és Moszkva évről évre emelni kezdte a hadseregére fordítandó állami pénzek arányát. A legújabb hírek szerint Oroszország 2015-től GDP-jének 3,7% -át, azaz évi 98 milliárd dollárt tervez haderejére fordítani. (Korábban ez a szám 78-80 milliárd volt. Persze még így is jócskán elmarad az USA –től, mely évente 550 milliárdot költ hadseregére.)
Ami a mostani orosz katonai erődemonstrációt illeti: a felvonuláson 11 vadonatúj fegyverzet fejlesztési modellt mutattak be, melyek közül négy emelkedik ki:
- Armata fegyverzetcsaládhoz tartozó T-14-es harckocsi (fegyvertornya automata, és a 125 mm-es ágyúja irányított rakéták és lövedék kilövésére is képes.
- RSZ-24Jarsz – Új, interkontinentális rakétatípus, mely 11 ezer km hatótávolságú és a hangsebesség 20 szorosával képes repülni, 150 méteres pontossággal becsapódva.
- Új légvédelmi rakétarendszer SZ-400 Triumf
- Új páncélozott csapatszállító, neve: Bumeráng
A legújabb orosz vadászgépet - a PAK-FA Szuhoj T-50 -et - egyelőre a hangárokban hagyták, vélhetően nem zárult le még teljesen a tesztelése. Ami azt illeti az Armata T-14 -es új orosz "csodatank" sincs egészen "befejezve": a torony ideiglenes megoldásokkal készült el, mégpedig a mindenható orosz elnök május 9-re megszabott határidős ultimátuma miatt. Úgy tűnik, az új orosz nehéz-harckocsin rengeteget kell még dolgoznia a moszkvai mérnököknek (a parádén le is fulladt az egyik), pláne mire legyártják belőle a tervezett 2300 darabot! (Az se mostanában lesz.) Tegyük hozzá: erre maga Putyin is 15 évet adott saját hadiiparának.)
A felvonulás harmadik érdekességét a külföldi vezetők demonstratív távolmaradása jelentette. A dolog jelentősége elsősorban abban rejlik, hogy a nyugati államok így kívánták jelezni, hogy elítélik Putyin pökhendi kakaskodását és megfélemlítési szándékát! Valahol érthető is ez, ha belegondolunk, hogy Putyin az elmúlt években hányszor provokálta már a világot például szándékos légtér sértésekkel Anglia felett (orosz vadászgépekkel), szomszédos államokra támadásokkal (Grúzia, Oszétia, Krím, Ukrajna megtámadása) és atomfegyvereinek folytonos emlegetésével. Ám akárhogyan is nézzük, tény: Oroszország jelentős katonai nagyhatalom, és ennek május 9-én mindenki láthatta bizonyítékát. Putyin fő célja tehát teljesült!
