Világpolitika, diplomácia, biztonságpolitika, nemzetközi folyamatok, külpolitika

Világesemények

12 tény az Iszlám Államról [26.]

2015. december 08. - Világesemények

Az 1999-ben alapított, de saját földrajzi területet csak 2014-ben szerzett Közel-keleti terrorszervezetet, melyet a legtöbb híradás Iszlám Államnak, vagy ISIS –nek nevez, sokan nem tekintik valódi, klasszikus értelemben vett szuverén államnak. Bár van saját fővárosa, hadserege, önálló bevétele és államszervezete is, nem olyan módon született, mint a Föld többi 192 országa. Az ISIS –t ugyanis az erőszak, polgárháború és terror teremtette két másik önálló, szuverén állam, Szíria és Irak határvidékén. Hivatalos kikáltása 2014 június 29-én történt. De lássuk mit lehet róla tudni részletesebben:

1.) ​Az Iszlám Állam elnevezései: ISIS (Islamic State of Iraq and Syria), ISIL (Islamic State of Iraq and the Levant) IS (Islamic State), DAESH = Da'ish = Da'eesh (ad-Dawlah al-Islāmiyah fīl-ʿIrāq wash-Shām), Iszlám Állam

2.) Területe: változó nagyságú, az éppen aktuális harci tevékenységek függvénye. Többnyire 250 ezer - 350 ezer km2 közé tehető, de ha a lehetséges legnagyobb kiterjedést vesszük (lásd: lenti térkép) akár ennél is több lehet. Elhelyezkedése a Közel-keleti Szíria és Irak határvidékére pozícionálható, a közös határtól keletre és nyugatra egyformán elnyúlva. Az ISIS sivatagos területeken fekszik, olajban gazdag vidékeken. Legtöbbször a szíriai Damaszkusz - Homsz vonaltól egészen a Moszul - Bagdad vonalig terjedően szokták meghatározni kelet-nyugati kiterjedését.

5_91isis_terkep.jpg

Tovább

Nagyhatalmak kereszttüzében az ISIS [25.]

November 24 -én kedden reggel a törökök egyik F-16 –os vadászgépe a szír-török határon lelőtte az orosz légierő egyik Szuhoj 24-es vadászbombázóját, mely állítólag megsértette Törökország légterét. Az ügy orosz részről nagyon komoly visszhangot kapott, miközben a törökök és az amerikaiak mismásolni próbálták az egészet. Az incidens hátterében azonban nagyon súlyos feszültségek húzódnak meg.

Tovább

Miért nem tudják felszámolni az ISIS –t? [24.]

A november 15-16 –án megtartott G20 találkozó (mely a török Antalya városában volt megrendezve) nagy eredmények nélkül zárult, ám egy érdekes jelenete azért akadt. Az oroszokat bíráló angol kritikákra reagálva ugyanis Vlagyimir Putyin orosz elnök kijelentette: vannak olyan G20 országok, melyek aktívan támogatják az Iszlám Államot. A megdöbbentő ám sokak által már korábban is sejtett megállapítás azért „szólt nagyot” mert a G20 tagok elvben épp a terrorizmus elleni közös fellépés jegyében lettek összehívva.

g20_putyin_obama.jpg

Tovább

A párizsi terrortámadások lehetséges következményei [23.]

November 13-án a francia fővárosban, a késő esti órákban több helyszínen hajtottak végre robbantásos és kézifegyverekkel zajló terrortámadásokat ismeretlen tettesek. Szombat reggel még nem tisztázott az áldozatok pontos száma, de szinte minden híradás 100 –nál több halálos áldozatról beszél (több forrás 150 körülire teszik a halottak számát). A támadássorozat 6 helyszíne közül a legvéresebb a Bataclan művészeti központ koncertterme, ahol a támadók valóságos mészárlást végeztek. A Guardian szerint az egész akcióért az Iszlám Állam (ISIS) a felelős, mely közleményben vállalta magára a támadást. (A kalifátus katonái az undor és perverzió fővárosát támadták meg." - írták kiáltványukban, ahol egyébként a rock koncert résztvevőit "bálványimádóknak" titulálták.)

Tovább

A szíriai csapda [22.]

2015 őszére kétségtelenül csapdahelyzet alakult ki az eddig közel negyedmillió halálos áldozatot követelő szíriai polgárháborúban. Ennek egyik eleme, hogy a korábban sokszereplős polgárháború mára háromtényezőssé változott. Az egyik szereplő az USA és az általa támogatottak köre, így a Szíriai Szabad Hadsereg (FSA) és a Kurd Hadsereg (YPG); a második szereplő az iszlamista csoportok köre, így az Iszlám Állam, az Iszlám Front és az Al-Kaida (melyek egymással is harcban állnak) és végül a harmadik szereplő most már Oroszország és az általa támogatott Aszad-rezsim.

assad_putyin.jpg

Tovább

Miért pont most? A migráns áradat háttérokai [21.]

Az Észak-Afrikából és a Közel-Keletről Európába irányuló migráció tömegessé válását először 2015 januárjában lehetett hazánkban egyértelműen érzékelni. Míg előtte, a 2014-es esztendőben összesen 42 ezren léptek a magyar földre migrációs céllal, addig 2015 januárjában, egyetlen hónap alatt 14 ezerre emelkedett a nálunk beadott menekültkérelmek száma. Később pedig a 2015-ös év során hónapról hónapra emelkedett a határátlépők száma: míg januárban napi 400-500 –an, szeptember elején már napi 3 ezren érkeztek hozzánk.  A Bevándorlási és Állampolgársági Hivatal helyettes főigazgatója szerint eddig idén (2015 szeptember 8-ig) összesen 169 337 ezer bevándorlót állított elő a magyar rendőrség. (Forrás: ITT) És nem tudni, hogy meddig növekedhet még a hozzánk érkező tömegek száma. 2015 október 2-án a Magyarországon áthaladó menekültek száma elérte a 300 ezret. (Ez azt jelenti, hogy október elejére a napi átlagban hozzánk érkezők száma már 5200 körülire növekedett.)

Tovább

Az iráni atom-megállapodás történelmi jelentősége [20.]

Július 14-én hosszú tárgyalássorozat eredményeként történelmi jelentőségű megállapodás született Irán és az ENSZ BT államok (USA, Oroszország, Kína, Egyesült Királyság, Franciaország) plusz Németország között. A megállapodást Bécsben jelentette be Federica Mogherini az EU külügyi főképviselője és Dzsavad Zarif iráni külügyminiszter egy közös sajtótájékoztatón.

irani_atommegallapodas.jpg

Tovább

Új fejezet a szíriai török – kurd – iszlamista konfliktusban [19.]

Ahogyan több külföldi hírforrás is megírta: a török hadsereg nagyarányú támadást fontolgat Szíriában, mely offenzíva révén egy 100 km mély biztonsági zónát szeretnének kialakítani Szíriával közös határszakaszuk mentén. A hír értékelése azonban nagyon vegyes. Törökország ugyanis bár NATO tag – és így elvben az euroatlanti érdekkör tagja – valójában saját nemzetbiztonsági érdekeit szem előtt tartva, nem az ISIS elleni harcot tekinti fő feladatának, hanem a lakosságának 20% -át alkotó kurdok lakta iraki autonóm állam (és hadserege a pesmerga YPG) elleni fellépést.

kurd_torok_iszlamista.jpg

Tovább

Amiért élhetetlen a menekültek hazája [18.]

A külföldi hírműsorok, idegen nyelvű, nyugati források és újságcikkek szerint az Európa (és benne természetesen Magyarország) felé tartó hatalmas menekültáradat forrása nagyrészt Szíria, kisebb részben pedig Észak-Afrika és Afganisztán. Az ezekből az országokból és területekről elinduló emberek mindenre elszánt módon keresnek új hazát maguknak. Céljuk az a legközelebbi övezet, ahol emberhez méltó módon, sőt akár sikeresen is élni tudnak, vagyis Nyugat-Európa. Itt van legnagyobb esélyük munkát találni és egzisztenciát teremteni maguknak. De miért is hagyják el otthonaikat ekkora számban?

isis_1.jpg

Tovább

Erődemonstráció és elrettentés volt a moszkvai felvonulás fő célja [17.]

Moszkvában, a II. világháború befejezésének 70. évfordulója alkalmából az eddigi legnagyobb katonai parádét tartották meg 2015 május 9-én. Soha a Szovjetunió felbomlása óta (vagyis 1991 december 25 –től számítva) nem volt még ilyen méretű a katonai felvonulás. Ha a számokat nézzük: összesen 16 500 orosz katona vonult fel a Vörös téren, mégpedig díszlépésben haladva el a tribünökön helyet foglaló kétezer kiemelt vendég előtt, többek közt az ENSZ főtitkár, a környező országok vezetői (volt szovjet tagköztársasági elnökök) és Putyin környezete figyelmét lekötve. Közel 400 harci eszköz „vetettek be” a parádéban, így vadászgépek, harckocsik, csapatszállítók, rakétaindító járművek végeláthatatlan sora sokkolta a világot!

moszkvai_felv.jpg

Tovább

Háború várható Irán és Szaúd-Arábia közt? [16.]

A napokban a szunnita Szaúd-Arábia jelentős légierőt, a síita Irán pedig haditengerészeti flottát irányít a jemeni polgárháborúba! Irán a síita vallású húszi lázadókat, a szaúdiak pedig a jemeni kormánypártiak támogatják. A válság egyre inkább három szálon kezd zajlani: az első szál a vallás-vita, mégpedig az iszlám két szektája a síiták és szunniták közt. A második szál egy hatalmi harc, mégpedig a Közel-Kelet birtoklásáért (és az övezet feletti befolyásért), mégpedig a térség két helyi nagyhatalma: Irán és Szaud-Arábia közt! Végül a harmadik szál: az olajárak manipulálásán keresztül a nyugat és Oroszország közt zajlik. Nézzük ezeket sorra:

1.) Vallásháború: A világon közel két milliárd a muszlimok száma. A hívek 85-90% -a a szunnita iszlámot, míg 10-15% -a a síita szokásokat követi. A síiták és a szunniták felfogása között első pillantásra nincsenek nagy különbségek, de az alaposabb tanulmányozás rávilágít a valódi eltérésekre. 

2szunnitak.jpg

Tovább

Az ukrán válság minszki megállapodásának 12 pontja [15.]

Ma, 2015 február 12-én Minszkben, az orosz – ukrán – német – francai vezetők, Angela Merkel német kancellár, Francois Hollande francia, Vlagyimir Putyin orosz és Petro Porosenko ukrán elnök részvételével ("normandiai négyek") végre megállapodást hoztak „tető alá” az ukrán kérdésben.

minszk.jpg

Tovább

Küszöbön az orosz – ukrán háború! [14.]

Aki folyamatosan figyelemmel kíséri a külpolitikai híreket, az felfigyelhetett arra, hogy az orosz-ukrán konfliktus végzetesen veszélyes szakaszához érkezett. A két ország közti nyílt fegyveres küzdelem soha nem volt még ennyire reális „lehetőség”. Mondhatni küszöbön álla a háború.

putyin2.jpg

Tovább

Új fegyverkezési verseny - haditechnika az USA és Oroszország összevetésében [13.]

Ahogyan egy korábbi posztunkban – „A világ legnagyobb hadseregei” – megírtuk: egy új hidegháborús korszak küszöbén állunk. Az euroatlanti országok a NATO (North Atlantic Treaty Organisation) 28 tagja köré tömörülve egyre inkább ellenségként viszonyulnak az erőltetett iramban fegyverkező és expanzív külpolitikát folytató Oroszországhoz, mely CSTO nevű katonai szövetségét (Collective Security Treaty Organization) állítja szembe a NATO –val. A két tábor közti versengés három területen zajlik: egyrészt a diplomácia szintjén – vagyis ki tudja egyben tartani, bővíteni, illetve nagyobb egységben megerősíteni saját táborát – másrészt gazdasági téren (kinek a gazdasága túlélőbb és megingathatatlanabb) és harmadrészt a haditechnika szintjén

Tovább

Zuhan a rubel, fokozódik az Oroszország körüli válság [12.]

Számtalan jele van annak, hogy az orosz gazdaságot lényegesen jobban megviseli az ukrán válság nyomán (2014 júliusa óta) Oroszország ellen foganatosított – és Putyin által válaszembargóval súlyosbított – gazdasági harc, mint az Európai Uniót vagy az Egyesült Államokat. Az orosz válság-jelek közt első helyen kell kiemelni, az orosz nemzeti valuta óriási mértékű zuhanását. Míg egy amerikai dollárért az év elején még 33 rubelt adtak, mára ez a szám 53 –ra változott. Ez 16 éves történelmi mélypont, amit nem lehet egy kézlegyintéssel elintézni. Súlyos válságjel, mely ekkora méretű gazdaság esetén komoly problémákra utal.

Tovább
süti beállítások módosítása