Donald Trump a napokban jelentette be, hogy elrendeli az amerikai csapatok kivonását Szíriából. A lépés, ha valóban sor kerül rá, nem csupán a nagyjából 2000 amerikai fegyveres távozását jelentené, hanem velük együtt valószínűleg a fegyverszállítmányok és egyéb támogatások felfüggesztését is. Pedig ezek a támogatások sokat jelentettek (jelentenek) az Aszad ellen harcoló Szabad Szíriai Hadseregnek, mely komoly nehézségekkel néz szembe Aszad mellett az oroszok, irániak (Hezbollah), kurdok, törökök és iszlamisták (ISIS) támadásai miatt is.
Az amerikai kivonulás lehetséges következményei közt első helyen említhető az orosz-iráni előretörés a térségben. Az orosz hadsereg 2015 szeptember 30 óta van jelen fokozott erőkkel Szíriában, így összesen már több mint három éve támogatja a szíriai diktátort. A támogatás mögött komoly érdekek húzódnak, hiszen egyedül Aszad tudja garantálni Putyin számára a szíriai orosz támaszpontok (pl. Hmeimim) és kikötők (pl. Tartus) jövőben is folyamatos és akadálytalan orosz használatát. Az alku eddig jól működött: az orosz bombázók, vadászgépek illetve rakétaelhárító rendszerek sikerrel biztosítják Szíria tengerparti területeinek Aszadista birtoklását (sőt bővítését), Aszad pedig erős kézzel uralja területeit, miközben biztosítja az oroszok kéréseit minden támaszpontjukkal kapcsolatban. Putyin egy tekintetben nyugodtan alhat: amíg Aszad vezeti Szíriát és amíg befolyása kiterjed a tengerparti részekre, addig az orosz támaszpontok biztonsága is garantált. Ha azonban Aszad megbukik és Szíria hivatalos vezetése új erők kezébe kerül, az orosz támaszpontok legitim használata kérdésessé válhat. Innentől csak idő kérdése, hogy az új damaszkuszi vezetés mikor szólítja fel távozásra az oroszokat, melynek ha nem tesznek eleget az ENSZ elé kerülhet az ügy és széleskörű nemzetközi koalíció állhat velük szemben. (Még ha az ENSZ -től nem is kell tartania Putyinnak, hisz országa az ENSZ BT tagja, elvesztené legitimitását csapatainak szíriai jelenléte, ami komoly presztízsveszteség volna számára.)
Orosz és amerikai támaszpontok Szíriában (debka.com)
Az amerikai kivonulással azonban a dolgok Moszkva számára kedvezően alakulnak. Putyin szíriai hadserege (melynek méretéről senki nem tud biztosat, de az elemzők 500 és 1000 közé teszik létszámukat) kiteljesedhet, a Hezbollahhal összefogva eltiporhatja a szíriai ellenzék erőit, megegyezhet Erdogannal, majd visszaszoríthatja a kurdokat és iszlamistákat is. Mint köztudott, a 80-as évek közepén, Libanonban megalakult sìita Hezbollah, a kezdetektől Irán támogatásával működik. (Teherán egyébként minden síita szervezetet segít, például a jemeni huszikat is.) Emiatt az orosz-iráni "barátság" egyben a Hezbollah és Moszkva barátságát is jelenti.
Az oroszokat illetően megjegyzendő még, hogy katonai jelenlétük ereje nem a létszámban, hanem a bevetésre kerülő haditechnikában jelentős, főleg a vadászgépek, vadászbombázók, elhárító rendszerek révén. Az igazi veszély azonban a térségben inkább az Izraellel szembeni fellépésben rejlik: az irániak ugyanis az amerikaiak távozása után valószínűleg nagyobb erőkkel fogják majd támadni a zsidó államot, mely ellencsapásokra kényszerül, ezek kivédésében pedig Oroszországnak ki kell majd segítenie szövetségesét. Így nagyon könnyen kialakulhat egy orosz - izraeli válság, mely már globális veszélyeket is magában rejt.
A régió három katonai nagyhatalma (sorrendben): Törökország, Irán és Izrael, melyhez két globális nagyhatalom, Oroszország és Amerika "társul", míg a kisebb "szereplőket": a kurdok, az ISIS, a Szabad Szíriai Hadsereg (FSA), és egyéb iszlamista csoportok jelentik. Ma az a helyzet, hogy Szíriában a legtöbb erő Aszad, az őt támogató orosz haderő, illetve a velük szövetséges iráni csapatok (Hezbollah) együttesének kezében összpontosul. Az amerikai kivonulással erejük tovább fog növekedni. A jövő nagy kérdése: mihez kezdenek ezzel a túlhatalommal? Az alábbi térkép (mely az idei márciusi állapotot mutatja meg) jól látható, hogy milyen jelentős területeket birtokolnak Szíriában a kormányerők (ezek bordó színnel jelöl részek) és mennyire kicsiny a kékkel jelzett szíriai ellenzék területe. A kurdok vezette DFNS befolyása jelentős még (mustár színnel jelölve), ám túl sok ellenségük van ahhoz, hogy tartóssá tudják tenni hatalmukat.
Az elkövetkező hónapok eseményeit találgatva a leglényegesebb kérdések: mit tesz az oroszok és irániak támogatta Aszad-hadsereg és eszkalálódik e a válság Izrael fokozódó bevonásával?
Ha érdekesnek találtad, lájkolj bennünket a Facebook -on is.
2018.12.23.(00:11)