Trump választási győzelme óta jelentős nemzetközi kockázati tényezőt jelent, hiszen mindenféle diplomáciai, külpolitikai felkészültség nélkül vette kezébe az USA irányítását. Kampányában még a Putyinnal való barátságát és az Oroszországgal való békés egymás mellett élés szükségszerűségét hirdette, ugyanakkor elemzők már akkor figyelmeztettek: erőszakossága, politikai hozzá nem értése, az üzleti életből hozott rámenőssége, hatalommániája miatt csak idő kérdése, hogy ellentétbe kerüljön az ugyancsak agresszorként viselkedő moszkvai vezetéssel. Most ez az idő elérkezett.

A szíriai diktátor, Bassár el-Aszad gátlástalan, kegyetlen, mindenre képes háborús politikát folyat, miközben élvezi Putyin segítő támogatását és a Szuhoj vadászgépek megnyugtató védelmét is. Szíriában Aszad támogatottsága elenyésző és csak egy vékony nyugati országsávra terjed ki (lásd a térképen a piros vonallal határolt részt) Ugyanakkor uralma diktatórikus jellegű, módszerei pedig enyhén szólva sem felelnek meg az emberiesség normáinak. Nyugodtan kijelenthetjük: semmilyen szempontból nem alkalmas egy ország vezetésére.

Aszad a legutolsó "húzása" alkalmával néhány napja vegyi-fegyvereket vetett be saját népe ellen, mely támadásban ártatlan gyerekek is meghaltak. Ez a keddi eset Japántól Brazíliáig az egész világot felháborította indokolatlan, kegyetlen és brutális jellege miatt. Az amerikai elnök, Donald Trump elhamarkodottan radikális lépésre szánta el magát az ügy kapcsán: azonnali parancsot adott a megtorlásra. Az amerikai hadsereg a Földközi-tengerről Tomahawk rakétákat lőtt ki szíriai orosz területekre. A célpont Aszad uralma alá eső, oroszok által védett Homsz tartomány volt, annak is al-Sajrat melletti légibázisa. A támaszpont használhatatlanná vált (mondjuk egy ideig innen nem is tudnak majd vegyi-fegyvereket bevetni arab gyerekek ellen)

A szíriai csapda

Az amerikai támadásra érkező orosz reakciókra nem kellett sokat várni. Putyin azonnal felfüggesztette a szíriai repülésbiztonsági megállapodást, mely eddig garantálta, hogy amerikaiak és oroszok ne támadjanak, akár véletlenül se egymásra. Amellett az ENSZ elé vitte az ügyet, mert álláspontja szerint egy szuverén országot ért külső támadás. Hogy Putyin mit ért szuverén országon, - amikor kedvence, Aszad csak egy néhány tízezer négyzetkilométeres sávot ural és saját népének minimum 80% -a már rég elzavarta volna, ha az orosz hadsereg nem állna mögötte - rejtély marad. Mindenesetre az amerikai - orosz viszony hidegháborús mélypontra zuhant.

A csapda lényege a következő: 

Nem lehet széleskörű nemzetközi összefogás a szíriai rendezésért két ország miatt: az egyik Oroszország, aki a mindenki által gyűlölt Aszadot támogatja, a másik pedig Törökország, aki az Iszlám Állam ellen leginkább küzdő kurdokat szeretné eltüntetni a térképről. A nagyobb gondot Putyin jelenti. A kérdés úgy fogalmazódik meg, hogy a nagy hatalmú orosz diktátor miért támogatja foggal körömmel Aszadot? A válasz egyszerű: mert csak ő garantálja egyértelműen, az orosz hadsereg különleges kiváltságait Szíriában. Ilyen kiváltság bizonyos tengerparti és egyéb támaszpontok fenntartása és az erős kereskedelmi kapcsolatok megmaradása. Ha bármilyen más erő kezébe kerül Szíria, az oroszoknak vége a térségben.

A fentiekből következik, hogy Aszad plusz az orosz hadsereg együttesen szinte a végtelenségig képesek fenntartani Szíria megosztottságát. Ezt bizonyítja, hogy a nyugati országrészt viszonylag stabilan uralni tudják, már jó ideje. Nyilvánvalóan Szíria kettéosztását akarják elérni, melyben az értékes tengerparti határsáv, a tengeri kikötőkkel és támaszpontokkal együtt - afféle kis-Oroszországként - véglegesen az ölükbe pottyanhat. Ez a terv azonban természetesen egyik környező félnek sem felel meg.

Most a keddi incidens után a végletekig kiéleződhet a nemzetközi helyzet Szíriában, hiszen könnyen lehet, hogy amerikai és orosz erők egymás ellen is bevetéseket hajtanak végre. Egy nagyobb halálos áldozatokat követelő támadás pedig - melyben akár több tucat amerikai vagy orosz katona halna meg - kiválthatja a két nagyhatalom közti háborús helyzetet is. Ennek pedig beláthatatlan globális következményei lennének.

2017.04.08.(11:05)