Világpolitika, diplomácia, biztonságpolitika, nemzetközi folyamatok, külpolitika

Öt kormány és öt szervezet kezében a szír-iraki helyzet [7.]

2014. augusztus 13. - Világpolitika

iszlam1.jpgSzíriában és Irakban egyaránt 2011 után alakult ki polgárháborús helyzet. Az előbbi esetében az „arab tavasz” részeként, az utóbbinál pedig az amerikai kivonulást követően. Mára az egész térség egyetlen nagy problémahalmazzá és katasztrófa-övezetté változott, ahol az elmúlt három évben közel 200 ezer ember lelte halálát. (Ebből 30 ezren idén.) Az erőviszonyok, a szemben álló felek, ellenségek és érdekkapcsolatok kusza, komplikált, szövevényes és bonyolult összefüggésrendszert alkotnak. Összesen 5 kormány és 5 szervezet része a válságnak. Érdemes végigtekinteni rajtuk:

Szervezetek

Szír felkelők: komplex, heterogén csoportot alkotnak, megannyi kisebb-nagyobb szervezetet magukba olvasztva, melyeket csak alig néhány közös cél tart össze. Ezen célok közül a legfontosabb és legerősebb a szír diktátor, Bassár el-Aszad eltávolítása az ország éléről. Három fontos szervük a Szabad Szíriai Hadsereg, a Szíriai Nemzeti Tanács és a Szíriai Nemzeti Koalíció. A három közül a legutóbbit tekinti ma a világ Szíria legitim vezetésének. Ezt bizonyítja, 2012 végén az EU, az USA és az Arab Liga is a Szíriai Nemzeti Koalíciót ismerte el az ország legfőbb irányítójaként.

kurdok2.jpgKurdok: egy hazátlan, 30 milliós etnikum, mely Törökország, Szíria, Irak és Irán határvidékén él. Az elmúlt években a felsorolt országok mindegyike elnyomta nemzeti törekvéseiket, egyedül az Irakot időszakosan megszálló amerikaiak támogatták őket, jelentős autonómiát biztosítva, iraki városaiknak. A jelenlegi helyzetben komoly veszélyben vannak, mivel a térség iszlamista csoportjai és terror-szervezetei egyaránt fenyegetik falvaikat mind Szíriában, mind Irakban. (Ezek közül is leginkább az Iszlám Állam fenyegeti területeiket.)

Iraki szunnita felkelők: A szíriai felkelőkhöz hasonlóan összetett csoportot alkotnak, de számukra az elsődleges probléma elsősorban vallási és hatalmi jellegű. A siíta többségű Irakban sokkal nagyobb befolyásra, képviseletre és kormányzati részvételre vágynak. Fő ellenfelük maga az iraki kormány, és annak vezetője, a 2006 óta hatalmon lévő: Núri el-Máliki. Külön érdekesség, hogy miközben az iszlám világ 85-87% -a szunnita, addig Irak-Irán területein a síiták alkotnak többséget. Ez a helyzet számtalan konfliktusforrást generál a Közel-Keleten.

Al-Kaida: világméretű terrorista hálózat, mely 1988-as megalakulása óta számtalan országban alakított ki támaszpontot és kiképzőbázist. Leghíresebb akciójukat - Oszama bin Laden, 2011-ben megölt alapító kezdeményezésére - 2001 szeptember 11-én hajtották végre, amikor lerombolták a New Yortk –i WTC tornyokat. A szervezet számtalan bevételi forrásból működik. Elsődleges célja a nyugati, főleg amerikai befolyás feltartóztatása, Izrael elpusztítása és az iszlám hit mindenáron való terjesztése a világban. Az Al-Kaida rengeteg arab országban jelen van, így Szíriában és Irakban is erős a befolyása.

Iszlám Állam: szélsőségesen iszlamista, vallás-fanatikusokból álló, kegyetlenkedéseiről hírhedt terrorszervezet, mely az elmúlt hónapokban óriási területet kaparintott meg Szíria és Irak, válság sújtotta részein. Az Iszlám Állam csak a Saría –t az iszlám erkölcsi és vallási vezérelvét illetve vallásjog-rendszerét ismeri el. Kegyetlenül megkínozza és meggyilkoltatja mindazokat, akik nem ismerik el minden törvény felett állónak a Saríát. Az Iszlám Állam fegyveresei (nagyjából 10-15 ezer harcos) 2014 nyarán több ezer keresztényt, kurdot és irakit lőttek agyon, temettek el élve, vagy fejeztek le. Az egész világot sokkoló kegyetlenkedéseikről több videofelvételt is készítettek.

A felsorolt 5 csoport egymással is gyakran kerül konfrontációba: az Iszlám Állam támadja és gyilkolja a kurdokat, az iraki szunnita lázadók pedig ugyan időszakosan az Iszlám Állam fegyvereseihez „csapódnak”, hosszabb távon azonban inkább rivalizálnak a szélsőségesekkel. A szír felkelők hol megtűrik, hol elutasítják az Al-Kaida és az Iszlám Állam befolyását. Bonyolítja a helyzetet az 5 környező kormány viszonyrendszere is.

kurdok_sitak.jpg

Kormányok

aszad.jpgSzír kormány: Bassár el-Aszad 2000 óta Szíria diktátora, de a három éve tartó polgárháborúban elvesztettet saját országának kétharmadát. Aszadot a térségben Irán és a Hezbollah nevű Libanoni terrorszervezet támogatja leginkább. Többnyire síita harcosok állnak még a diktátor oldalán, illetve külföldről Kína és Oroszország nyújt neki anyagi támogatást. Aszad legfőbb célja: leverni a felkelőket és megteremteni egy erős, nyugati befolyástól mentes új Szíriát, mely Amerika és Izrael ellenes nagyhatalmi politikájával a Közel-Kelet egyik legerősebb országa lehet. A szír diktátor egyetlen erénye, hogy távol tartja országától (vagy legalébbis próbálja távol tartani) az Al-Kaidát és az iszlamista terrorszervezeteket (a Hezbollah kivételével).

Török kormány: A szír felkelőket támogatja Aszad ellenében, és mindent elkövet azért, hogy a kurdok ne tudjanak megerősödni határai mentén. Törökországban 15 millió kurd él (a világban élő kurdok fele) így a török népesség 20% -át alkotják. Ez óriási probléma a török vezetés számára, mert a Kurd Munkáspárt állandó veszélyforrás az autonómiát követelő megmozdulásai miatt. A kurd kérdésben a török kormány álláspontja óriási gond az USA számára, hiszen a kurdok minden egyes térségbeli csoport ellen hatékony amerikai szövetségesek lehetnének, ám a NATO tag Törökország miatt Amerika nem „használhatja ki” megfelelően ezt a szövetséget. Mivel Törökország az egész Közel-Kelet legerősebb hadseregével rendelkezik, tekintélye vitathatatlan.

Iraki kormány: A jelenlegi Máliki kormány rövidlátó, önző és mindenkit kizáró vezetési módszere az egyik oka annak, hogy ma Irakban anarchikus állapotok alakultak ki. A szunniták, kurdok, és iszlamisták egyaránt a kormány ellenségei és együttesen a fél országot kezükben tartják. Jelenleg kormányválság van Irakban, és csak egy új kabinet - talán a Haider al-Abadi vezetésével a napokban létrejött új vezetés - lesz képes normalizálni a helyzetet. Persze nem tudni, hogy a volt parlamenti alelnök - és az őt jelölő legnagyobb parlamenti síita tömörülés, az Iraki Nemzeti Szövetség (NIA) - beváltja e majd a hozzáfűzött európai reményeket. Egy azonban biztos: Irakban olyan kormányzatra lenne végre szükség, mely toleranciát mutat a szunniták és kurdok felé, miközben nem tűri meg határai közt a terrorszervezeteket sem. Vagyis hatékonyan lép fel az Al-Kaida és az Iszlám Állam térnyerésével szemben is. Ám nagy kérdés: létrejöhet e valaha is ilyen vezetés Irakban?

Iráni kormány: A háttérből pénzzel mozgatja a szálakat, Aszad rendszerét és a Hezbollahot támogatva. Irak gyengülése éppen az érdekeit szolgálja. Az iszlám nagy védelmezőjének és az agresszív nyugat kiválasztott legyőzőjének tünteti fel magát. Síita vallású a lakossága, így a térségben nem mindenhol fogadják el vezető szerepét.

Amerikai kormány: Bár Obama kivonta az amerikai hadsereget Irakból és a szíriai beavatkozást is elhalasztotta, nincs könnyű helyzetben. Az Obama kabinet demokrata hagyományokhoz igazodva alapjaiban háború és beavatkozás ellenes, ám ez a politika jól láthatóan káoszt hozott a térségnek. Úgy tűnik újra kénytelen lesz közbelépni, különben a Közel-kelet egy része teljes anarchiába süllyed és a terrorcsoportok végzetesen megerősödnek. Ám a beavatkozás sem könnyű döntés, mert a jelenlegi helyzetben nincs jó és rossz oldal. A szír kormány éppen úgy Amerika ellensége, mint a szír felkelők, az Iszlám Állam vagy az Al-Kaida. Az amerikaiak csak a kurdokban bízhatnak és abban, hogy egy számukra kedvező hozzáállású iraki kormánnyal együttműködve (vagy őket dróton rángatva) legalább nagyjából helyreállíthatják a normális viszonyokat a térségben. Az amerikai kormány jelenleg segélyekkel és az iszlamisták bombázásával próbálja megakadályozni, hogy Észak-Irakban az Iszlám Állam népirtásszerűen pusztítsa el a kurdokat, keresztényeket és a jazidi vallás követőit, akik a 9. században élt Jezid omajjád kalifát tekintik vallásalapítójuknak.

A bejegyzés trackback címe:

https://vilagesemenyek.blog.hu/api/trackback/id/tr986600091

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.