HTML

banner_tank.jpg

vilagesemenyek_cimer.jpg

Világesemények

Világpolitikával, nemzetközi folyamatokkal, biztonságpolitikával, diplomáciával, külpolitikával foglalkozunk 2014 júliusa óta.

embleme.jpg

logo_toritanulas_uj.jpg

Naptár

október 2016
Hét Ked Sze Csü Pén Szo Vas
<<  <
1 2
3 4 5 6 7 8 9
10 11 12 13 14 15 16
17 18 19 20 21 22 23
24 25 26 27 28 29 30
31

Világpolitika, diplomácia, biztonságpolitika, nemzetközi folyamatok, külpolitika

2016.08.08. 10:43 Harmat Árpád Péter

Az ISIS világméretű terjeszkedése és magyarázat a felszámolás elhúzódására

Címkék: ISIS iszlamisták Iszlám Állam

Az NBC amerikai hírügynökség szerint az FBI Nemzeti Terrorellenes Központja (NCTC) egy sajátos jelentést küldött a Fehér Háznak, melyben az ISIS világméretű terjeszkedését szemlélteti. A térkép nyilvánosságra került, és nagyon jól látható rajta, hogy az Iszlám Állam mintegy 18 országban vetette már meg a lábát. Hét afrikai ország mellett, az Arab-félszigeten, a Közel-Kelet államaiban, a Kaukázusban, Afganisztánban, Pakisztánban, illetve Bangladesben, Indonéziában (a Föld legnépesebb muszlim országában) és a Fülöp-szigeteken van működőképes sejtjük vagy bázisuk.

5_91isis_vilagterkep.jpg

Tegyük hozzá még: számtalan más országban is vannak támogatóik, sőt hírszerzési információk szerint bizonyos kormányok is segítik a Halál Kalifátusát. Erdogan (török diktátor) például az iszlamistákkal közös ellenségek - így a kurdok és Aszad - miatt  áll az ISIS oldalán (burkoltan, de azért üzletelve velük), Katar és Szaúd-Arábia pedig a síita-szunnita vallásháború okán támogatja a szunnita Iszlám államot. (Ezzel ellensúlyozni tudják a síita Irán előretörését.) Ráadásul a Közel-keleti olajmonarchiák több milliárdosa is pénzeli a terroristákat.

Az Iszlám Állam hihetetlenül agresszív és hatékony terjeszkedése egyúttal azt is jelzi, hogy iszonyúan nehéz lesz az ellenük folyó harcot sikerre vinni, hiszen már korántsem elegendő a szíriai-iraki központi terület felszámolása (lásd: térképünkön a pirossal bekarikázott részt), másutt is le kell(ene) csapni az iszlamistákra. Olyan ez mint egy terjedő tűzvész, ahol ha eltaposunk egy tűzfészket, másutt lobban fel a láng.

A térkép arra is rávilágít, hogy miért nem igyekszik az USA mindenáron felszámolni a szíriai-iraki központot. A Közel-keleti törzsterületre összpontosul ugyanis az egész iszlamista hálózat vezetése, melyet jelenleg jól be lehet határolni, sőt folyamatosan meg lehet figyelni és ellene célzott, precíziós támadásokat végrehajtani. (Ilyen támadásokban - drónokkal, vadászgépekkel, vagy kommandós egységekkel - eddig már több ISIS vezetőt is sikeresen likvidáltak az amerikaiak.) Ám ennek a bizonyos övezetnek a végleges felszámolásával az ISIS vezérkara más, ismeretlen sejtekhez települhet, vagy kialakulhat a legveszélyesebb struktúra is: több egyenértékű központ szétszórva a világban. Ezt, a hírszerzési és felderítési szempontból lázálomnak tekinthető helyzetet mindenképp igyekszik elkerülni az USA. Feltehetően ez az egyik fő oka annak, az USA hadserege 2014 óta vonakodik mindent bevetni az ISIS Közel-keleti törzsterületének felszámolására. (Az amerikaiak "lagymatag" részvételét használta ki Oroszország, amikor tavaly átvette az irányító nagyhatalom szerepét a térségben.) 

Az amerikai elnökválasztás tovább lassítja a végső megoldást, ugyanis Donald Trump győzelme esetén az USA külpolitikája teljesen új irányt vehet. Olyan irányt, mely az izolacionizmust célozza, azaz Woodrow Wilson száz évvel ezelőtti politikájához hasonlóan a távolságtartást a nagy nemzetközi konfliktusoktól. Az ISIS felszámolása azonban az egész civilizált világ érdeke három okból is. Egyrészt mert terjeszkedése - ahogyan ez a térképből jól látszódik - rohamosnak tekinthető, és egyre újabb és újabb országokat "fertőz" meg, másrészt egyre nagyobb szerephez jutva növelni fogja terrorista akcióinak számát mindenhol a világon, végül harmadrészt a migrációt népvándorlássá fokozhatja mely visszafordíthatatlan folyamatokat generálhat Európában.

Az Iszlám Állam korunk legveszélyesebb "képződménye" és csak a legerősebb államok összefogásával győzhető le. Ugyanakkor ez a bizonyos összefogás sajnos még nem látszik körvonalazódni.

Harmat Árpád Péter

Facebook oldalunk

2015.08.08.10:44

17 komment

2016.08.01. 11:50 Harmat Árpád Péter

Egy kínai - orosz összefogás esélye e NATO -val szemben [32.]

Címkék: vadászgépek hadseregek USA Oroszország Kína NATO CSTO

Érdekes biztonságpolitikai felvetés, hogy mi történne az 1991 után kialakult (a Szovjetunió felbomlásával létrejött) egypólusú világrenddel, ha a Föld legnagyobb területű országa katonai szövetségre lépne bolygónk legnépesebb államával? Már csak azért is érdemes ezen elgondolkodni, mert az egésznek van némi realitása. Ezt bizonyítja az utóbbi idők két eseménye is: a Dél-kínai tengeren kialakult válság kapcsán közzétett kínai nyilatkozatok (melyek amerikai beavatkozások esetére orosz-kínai ellenlépéssel fenyegettek) és a II. világháború befejezésének évfordulóin megtartott erődemonstráló katonai felvonulások (melyeken Moszkvában a kínai hadsereg egységei együtt meneteltek az oroszokkal). Mindkét említett esemény előrevetíti annak "veszélyét" hogy egy nagyobb nemzetközi válság katonai szövetségbe kovácsolhatja Kínát és Oroszországot, mely a Föld második és harmadik legnagyobb hadseregét állíthatja szembe a NATO -val. 

hadsereg.jpg

42 komment

2016.07.10. 14:12 Világpolitika

A NATO és Oroszország elbeszélnek egymás mellett [31.]

Címkék: Oroszország NATO Putyin Gorbacsov CSTO

A putyini korszak kezdete óta, vagyis gyakorlatilag az 1999/2000 -es évfordulótól kezdődően éleződik a NATO és Oroszország viszonya. Putyin ugyanis teljesen új külpolitikába kezdett hatalomra kerülésekor, mely politika szakított Borisz Jelcin korábbi, nyugattal együttműködő hozzáállásával. Az új moszkvai vezető egyértelművé tette: célja újra nagyhatalommá tenni Oroszországot, mely egyrészt keményen őrzi érdekszféráját (CSTO országok + Ukrajna), másrészt minden szempontból független az EU és a NATO "fémjelezte" politikai-gazdasági-katonai pólustól, harmadrészt pedig hadereje a második legnagyobb a földgolyón. A három tényező (érdekszféra, függetlenség, katonai erő) Putyin szerint szavatolják hazája világhatalmi státuszát, mégpedig második helyen, rögtön az USA után (Kínával versengve).

nato_csto_1.jpg

33 komment

2016.06.22. 15:32 Harmat Árpád Péter

Valójában egy mini-háborút vív az ISIS a Közel-keleten [30.]

Címkék: haderő ISIS Falludzsa Iszlám Állam

Bár 2014 nyara óta az Iszlám Állam szinte folyamatosan a nemzetközi média-figyelem középpontjában áll, és az ISIS katonai akcióival kapcsolatos hadijelentések jelenleg is mindennaposak a nagy TV társaságok és újságok felületein (CNN, BBC, The Guardian … stb) nem árt tisztában lennünk vele, hogy a Közel-keleti konfliktus méreteit tekintve semmiképp sem sorolható a világtörténelem nagy (vagy akár csak közepesnek mondható) háborúi közé.

isis_terkep.jpg

5 komment

2016.05.31. 18:55 Harmat Árpád Péter

A hadseregek felértékelődése napjainkban [29.]

Címkék: hadseregek haderőfejlesztések

A hidegháború 1989/90 -es lezárulásakor véget ért a bipoláris világrend hidegháborús korszaka. A két nagyhatalom versengésére épülő, 44 éven keresztül fennálló rendszer az egyik nagyhatalom megszűnésével gyakorlatilag felbomlott. A Szovjetunió 1991 december 25-én, katonai szövetsége (Varsói Szerződés) pedig 1991 február 25-én szűnt meg. Ezzel 1990-ben egy új biztonságpolitikai korszak vette kezdetét, mely egy 10 éves átmeneti időszakkal (1990 és 2001 között) nyitotta meg az új világrendet. Ebben az évtizedben a hadseregek szerepe jelentősen mérséklődött.  Ekkoriban úgy tűnt ugyanis, hogy az USA és szövetségi rendszere, a NATO komolyabb ellenfél nélkül marad. Nem volt szükség tehát a nyugati hadseregek fejlesztésére. Oroszországban ez volt a Jelcin-korszak, mely sokkal inkább a hatalmas állam útkereséséről, mintsem hadseregének fejlesztéséről szólt. Moszkva nem is költött fegyver arzenáljára, így hadereje korszerűtlenné vált és jelentősen meggyengült. A nagy és középhatalmak számára a 90 -es évek takarékra kapcsolták a haderőfejlesztéseket, a CSTO (Oroszország vezette 6 tagú katonai szövetség) és a NATO egyaránt „visszavett” a katonai kiadásokból.

armata.jpg

45 komment

2016.02.21. 10:42 Világpolitika

Világháború veszélye felé tart a szíriai válság [28.]

Címkék: világháború szíriai válság

Körülbelül 5 hónapja bombázza már Oroszország szakadatlanul a szíriai területeket. Mára több várost szinte földig romboltak, például a libanoni határ közelében fekvő Homsban egyetlen épen maradt lakóház sem maradt. Moszkva beavatkozása ugyanakkor jelentősen átrendezte a térségbeli erőviszonyokat is: egyrészt a korábbi három főszereplő helyett ma már hatpólusúvá változott a válságzóna konfliktusrendszere, másrészt Putyinnak köszönhetően a szíriai kormányerők jelentősen megerősödtek.

sziriaiak.jpg

33 komment

2015.12.26. 20:37 Harmat Árpád Péter

Az Iszlám Állam és Szíria sokáig maradhat jelenlegi formájában [27.]

Címkék: ISIS Szíria Dzais al-Iszlám

Ahogyan erről december elején már írtunk, a szíriai térség és az Iszlám Állam jelenlegi formájában történő fennmaradása több nagyhatalomnak is érdeke. Vlagyimir Putyin például pontosan tudja, hogy ha rendeződnének a viszonyok Szíriában és szabad választásokat írnának ki, akkor a lakosság 10% -a által támogatott pártfogoltja, Bassár el-Aszad egész biztosan veszítene. (Már ha tiszták lennének azok a bizonyos választások.) Márpedig, ha Aszad bukik, akkor elég valószínű, hogy a szíriai orosz támaszpontokon is megkezdhetik a pakolást. Ez nagy visszaszorulás volna Moszkva számára és éppen ellentétes expanzív jellegű külpolitikai törekvéseikkel.

12 komment

2015.12.08. 20:29 Világpolitika

12 tény az Iszlám Államról [26.]

Címkék: ISIS ISIL Iszlám Állam DAESH al-Bagdadi

Az 1999-ben alapított, de saját földrajzi területet csak 2014-ben szerzett Közel-keleti terrorszervezetet, melyet a legtöbb híradás Iszlám Államnak, vagy ISIS –nek nevez, sokan nem tekintik valódi, klasszikus értelemben vett szuverén államnak. Bár van saját fővárosa, hadserege, önálló bevétele és államszervezete is, nem olyan módon született, mint a Föld többi 192 országa. Az ISIS –t ugyanis az erőszak, polgárháború és terror teremtette két másik önálló, szuverén állam, Szíria és Irak határvidékén. Hivatalos kikáltása 2014 június 29-én történt. De lássuk mit lehet róla tudni részletesebben:

1.) ​Az Iszlám Állam elnevezései: ISIS (Islamic State of Iraq and Syria), ISIL (Islamic State of Iraq and the Levant) IS (Islamic State), DAESH = Da'ish = Da'eesh (ad-Dawlah al-Islāmiyah fīl-ʿIrāq wash-Shām), Iszlám Állam

2.) Területe: változó nagyságú, az éppen aktuális harci tevékenységek függvénye. Többnyire 250 ezer - 350 ezer km2 közé tehető, de ha a lehetséges legnagyobb kiterjedést vesszük (lásd: lenti térkép) akár ennél is több lehet. Elhelyezkedése a Közel-keleti Szíria és Irak határvidékére pozícionálható, a közös határtól keletre és nyugatra egyformán elnyúlva. Az ISIS sivatagos területeken fekszik, olajban gazdag vidékeken. Legtöbbször a szíriai Damaszkusz - Homsz vonaltól egészen a Moszul - Bagdad vonalig terjedően szokták meghatározni kelet-nyugati kiterjedését.

5_91isis_terkep.jpg

22 komment

2015.11.29. 15:10 Harmat Árpád Péter

Nagyhatalmak kereszttüzében az ISIS [25.]

Címkék: törökök síiták ISIS szunniták Putyin

November 24 -én kedden reggel a törökök egyik F-16 –os vadászgépe a szír-török határon lelőtte az orosz légierő egyik Szuhoj 24-es vadászbombázóját, mely állítólag megsértette Törökország légterét. Az ügy orosz részről nagyon komoly visszhangot kapott, miközben a törökök és az amerikaiak mismásolni próbálták az egészet. Az incidens hátterében azonban nagyon súlyos feszültségek húzódnak meg.

4 komment

2015.11.17. 19:02 Világpolitika

Miért nem tudják felszámolni az ISIS –t? [24.]

Címkék: Obama ISIS Putyin Aszad Iszlám Állam

A november 15-16 –án megtartott G20 találkozó (mely a török Antalya városában volt megrendezve) nagy eredmények nélkül zárult, ám egy érdekes jelenete azért akadt. Az oroszokat bíráló angol kritikákra reagálva ugyanis Vlagyimir Putyin orosz elnök kijelentette: vannak olyan G20 országok, melyek aktívan támogatják az Iszlám Államot. A megdöbbentő ám sokak által már korábban is sejtett megállapítás azért „szólt nagyot” mert a G20 tagok elvben épp a terrorizmus elleni közös fellépés jegyében lettek összehívva.

g20_putyin_obama.jpg

35 komment

2015.11.14. 11:40 Világpolitika

A párizsi terrortámadások lehetséges következményei [23.]

Címkék: ISIS Szíria párizsi terrortámadás Bataclan

November 13-án a francia fővárosban, a késő esti órákban több helyszínen hajtottak végre robbantásos és kézifegyverekkel zajló terrortámadásokat ismeretlen tettesek. Szombat reggel még nem tisztázott az áldozatok pontos száma, de szinte minden híradás 100 –nál több halálos áldozatról beszél (több forrás 150 körülire teszik a halottak számát). A támadássorozat 6 helyszíne közül a legvéresebb a Bataclan művészeti központ koncertterme, ahol a támadók valóságos mészárlást végeztek. A Guardian szerint az egész akcióért az Iszlám Állam (ISIS) a felelős, mely közleményben vállalta magára a támadást. (A kalifátus katonái az undor és perverzió fővárosát támadták meg." - írták kiáltványukban, ahol egyébként a rock koncert résztvevőit "bálványimádóknak" titulálták.)

Szólj hozzá!

2015.09.24. 15:16 Harmat Árpád Péter

A szíriai csapda [22.]

Címkék: Szíria Közel-Kelet Aszad Iszlám Állam

2015 őszére kétségtelenül csapdahelyzet alakult ki az eddig közel negyedmillió halálos áldozatot követelő szíriai polgárháborúban. Ennek egyik eleme, hogy a korábban sokszereplős polgárháború mára háromtényezőssé változott. Az egyik szereplő az USA és az általa támogatottak köre, így a Szíriai Szabad Hadsereg (FSA) és a Kurd Hadsereg (YPG); a második szereplő az iszlamista csoportok köre, így az Iszlám Állam, az Iszlám Front és az Al-Kaida (melyek egymással is harcban állnak) és végül a harmadik szereplő most már Oroszország és az általa támogatott Aszad-rezsim.

assad_putyin.jpg

Szólj hozzá!

2015.09.10. 22:33 Harmat Árpád Péter

Miért pont most? A migráns áradat háttérokai [21.]

Címkék: migráció menekültek Szíria Közel-Kelet Iszlám Állam

Az Észak-Afrikából és a Közel-Keletről Európába irányuló migráció tömegessé válását először 2015 januárjában lehetett hazánkban egyértelműen érzékelni. Míg előtte, a 2014-es esztendőben összesen 42 ezren léptek a magyar földre migrációs céllal, addig 2015 januárjában, egyetlen hónap alatt 14 ezerre emelkedett a nálunk beadott menekültkérelmek száma. Később pedig a 2015-ös év során hónapról hónapra emelkedett a határátlépők száma: míg januárban napi 400-500 –an, szeptember elején már napi 3 ezren érkeztek hozzánk.  A Bevándorlási és Állampolgársági Hivatal helyettes főigazgatója szerint eddig idén (2015 szeptember 8-ig) összesen 169 337 ezer bevándorlót állított elő a magyar rendőrség. (Forrás: ITT) És nem tudni, hogy meddig növekedhet még a hozzánk érkező tömegek száma. 2015 október 2-án a Magyarországon áthaladó menekültek száma elérte a 300 ezret. (Ez azt jelenti, hogy október elejére a napi átlagban hozzánk érkezők száma már 5200 körülire növekedett.)

2 komment

2015.07.15. 12:42 Harmat Árpád Péter

Az iráni atom-megállapodás történelmi jelentősége [20.]

Címkék: Irán ENSZ Rohani atom-megállapodás

Július 14-én hosszú tárgyalássorozat eredményeként történelmi jelentőségű megállapodás született Irán és az ENSZ BT államok (USA, Oroszország, Kína, Egyesült Királyság, Franciaország) plusz Németország között. A megállapodást Bécsben jelentette be Federica Mogherini az EU külügyi főképviselője és Dzsavad Zarif iráni külügyminiszter egy közös sajtótájékoztatón.

irani_atommegallapodas.jpg

Szólj hozzá!

2015.07.03. 13:42 Harmat Árpád Péter

Új fejezet a szíriai török – kurd – iszlamista konfliktusban [19.]

Címkék: iszlamisták szíriai polgárháború török-kurd konfliktus

Ahogyan több külföldi hírforrás is megírta: a török hadsereg nagyarányú támadást fontolgat Szíriában, mely offenzíva révén egy 100 km mély biztonsági zónát szeretnének kialakítani Szíriával közös határszakaszuk mentén. A hír értékelése azonban nagyon vegyes. Törökország ugyanis bár NATO tag – és így elvben az euroatlanti érdekkör tagja – valójában saját nemzetbiztonsági érdekeit szem előtt tartva, nem az ISIS elleni harcot tekinti fő feladatának, hanem a lakosságának 20% -át alkotó kurdok lakta iraki autonóm állam (és hadserege a pesmerga YPG) elleni fellépést.

kurd_torok_iszlamista.jpg

Szólj hozzá!