Az idei esztendőben két kulcsfontosságú parlamenti választás és egy ugyancsak nagyon lényeges nemzetközi döntés fogja meghatározni a kontinens és benne Magyarország jövőjét. A két választás: a 2017 április 23-án kezdődő (és május 7-én második fordulójába lépő) francia, és a 2017 szeptember 22-én megtartásra kerülő német (Bundestag) voksolás lesz. Ami a harmadik lényeges eseményt illeti: 2017 szeptember 13-án dől majd el, hogy Budapest rendezheti e meg a 2024-es olimpiát (vagy inkább Párizs, esetleg Los Angeles lesz e a befutó). Mindhárom alapjaiban határozhatja meg, hogy milyen évek következnek az öreg kontinensen.
Ami a franciákat illeti: Francois Hollande 2012 májusában győzte le a 17 éve kormányzó francia jobboldalt és az 5 éve hatalmon lévő Nicolas Sarkozyt. A meglepő fordulattal a baloldal vette át az uralmat Európa legnagyobb országában, Hollande pedig vegyes megítélésű 4 évet "ajándékozott" a galloknak. A szocialista pártelnök ciklusa erősen megosztja a franciákat: legtöbben a migráns-politikája miatt bírálják, de nagyon sok kritikát kap gazdaságpolitikája is (a melegházasság engedélyezéséről nem is beszélve).
Francois Fillon (UMP)
A három hónap múlva esedékes választásokon a szocialisták három fő ellenfele: a jobboldali - konzervatív jogász és korábbi oktatási miniszter illetve kormányfő, Francois Fillon (az UMP élén), a szélsőjobbos, mereven bevándorlás-ellenes Marine Le Pen és a 39 éves balliberális pénzügyi szakember, Emmanuel Macron lesz. A 63 éves Fillon és a 49 éves Le Pen (aki Franciaország határozott asszonyának szerepében "tündököl" már évek óta) komolyan megszorongathatják a sokat bírált baloldali vezetést. A választás kimenetele pedig megjósolhatatlan, de inkább Fillon vagy Macron diadalát hozhatja. (Legalábbis Fillon / Macron kontra Le Pen "döntőre" számít a legtöbb szakértő. Félő, hogy a baloldali indulók közt "felaprózódik" majd szocialista szavazótábor.)
Marine Le Pen (Nemzeti Front)
Ami a németeket illeti: Angela Merkel 2000 óta vezeti a jobboldali, konzervatív-liberális Kereszténydemokrata Uniót, a CDU -t. A pártot kétségtelenül sikerre vitte, hiszen három ciklust vitt végig Németország kancellárjaként 2005 óta és ha győz 2017 szeptember 22-én, akkor ugyanúgy rekordot dönthet hivatali idejével, mint nálunk Orbán Viktor (aki 2018-as győzelme esetén - és új ciklusát kitöltve - beelőzi Tisza Kálmánt is.) Merkel gyermektelen, 63, éves és csak a politikának él. A 8 hónap múlva esedékes Bundestag választásokon úgy tűnik fő riválisa: Martin Schulz szociáldemokrata (SPD) politikus lesz (az Európai Parlament 29. elnöke), így nagy CDU - SPD küzdelem várható.
A szeptemberi választások két nagy riválisa: Merkel és Schulz
(Hozzátehetjük: a szociáldemokrata kihívó kiválasztása csak január 29-én lesz végleges és ebbe még Gerhard Schröder is beleszólhat, ha ő is "becsekkol" a választásokon való indulásba. Korábban egyébként Sigmar Gabriel neve is felmerült, Merkel lehetséges kihívójaként.) A két nagy német párt harcában harmadik esélyesként szólhat bele a jobboldali-nacionalista (radikális) és alig 4 éve alapított AFD (Alternatíva Németországért), mely leginkább a francia Le Pen -nel tartozik egy pártcsaládba. (Egyik vezetője szintén egy hölgy: Frauke Petry) A voksolás kimenetele Németországban is nehezen jósolható meg, de Merkel újabb győzelmét hangyányival több elemző érzi esélyesebbnek.
Frauke Petry (AFD)
Európa két legerősebb gazdaságú országának választásai alapvetően dönthetik el az EU és így az egész kontinens sőt a világ jövőjét is. Ha ugyanis a szélsőjobbos pártok győznek Franciaországban és Németországban is, akkor a republikánus-populista Donald Trump és a konzervatív-EU ellenes Theresa May mellett kialakuló nacionalista Nyugat-Európa alapjaiban rajzolhatják át a világ képét. (Orbán Viktor alighanem erre célzott, amikor nem régiben úgy fogalmazott: "2017 a lázadás éve lesz".) Szó se róla, egy ilyen fordulat gyökeresen átalakítaná (vagy megszüntetné) az Európai Uniót, a nagyobb országok migráns-politikát és Oroszország globális szerepét is. Vlagyimir Putyin 2000 óta "álmodozik" már egy ilyen felállásról. Amerikát egy oroszbarát populista vezeti, Nagy-Britannia kiválik az EU -ból (miközben külön-utas biztonságpolitikába kezd) és Németország illetve Franciaország szélsőjobbos-nacionalista, az oroszokkal szintén barátkozó és szintén összefogás ellenes pártok irányítása alatt áll. Szétesés mindenhol, miközben összefogás vagy egységes politika a láthatáron sincs. Kétségkívül eszményi helyzet Oroszország számára.
Azért persze igencsak kérdéses mi lesz. Le Pen és német AFD esélyei nem olyan kiemelkedőek egyelőre. De a világ figyelme akkor is a német illetve francia választásokra irányul idén. Nagyon nem mindegy ugyanis, hogy mi történik majd.
Harmat Árpád Péter
Ha érdekesnek találtad, lájkolj bennünket a Facebook -on is.
2017.01.26.(20:10)