Világpolitika, diplomácia, biztonságpolitika, nemzetközi folyamatok, külpolitika

Egy kínai - orosz összefogás esélye e NATO -val szemben [32.]

2016. augusztus 01. - Harmat Árpád Péter

Érdekes biztonságpolitikai felvetés, hogy mi történne az 1991 után kialakult (a Szovjetunió felbomlásával létrejött) egypólusú világrenddel, ha a Föld legnagyobb területű országa katonai szövetségre lépne bolygónk legnépesebb államával? Már csak azért is érdemes ezen elgondolkodni, mert az egésznek van némi realitása. Ezt bizonyítja az utóbbi idők két eseménye is: a Dél-kínai tengeren kialakult válság kapcsán közzétett kínai nyilatkozatok (melyek amerikai beavatkozások esetére orosz-kínai ellenlépéssel fenyegettek) és a II. világháború befejezésének évfordulóin megtartott erődemonstráló katonai felvonulások (melyeken Moszkvában a kínai hadsereg egységei együtt meneteltek az oroszokkal). Mindkét említett esemény előrevetíti annak "veszélyét" hogy egy nagyobb nemzetközi válság katonai szövetségbe kovácsolhatja Kínát és Oroszországot, mely a Föld második és harmadik legnagyobb hadseregét állíthatja szembe a NATO -val. 

hadsereg.jpg

Milyen esélye lenne tehát egy ilyen szövetségnek az amerikaiakkal szemben? Vagy még pontosabban megfogalmazva: erősebb e a NATO (az amerikaiak vezette 28 tagállam), mint az oroszok vezette CSTO (Oroszország, Kazahsztán, Belorusszia, Örményország, Tadzsikisztán, Kirgizisztán), ha utóbbihoz Kína haderejét is hozzáadjuk? 

Nos, a válaszhoz jó tudni, hogy az egyes hadseregek mekkora erőt képviselnek egymáshoz viszonyítva. A NATO jelenleg kétségtelenül a Föld legnagyobb és legerősebb katonai szövetsége (lásd: A világ legnagyobb hadseregei). Ha a 28 tagállam által fegyverben tartott teljes katonai létszámot vesszük alapul, akkor 4,1 millió NATO katonával számolhatunk, amivel  a CSTO és Kína együttesen nagyjából ugyanennyi katonát állít szembe (Kína: 2,3 millió, Oroszország: 1,3 millió, többi CSTO állam: 0,25 millió). Ha a modern háborúk legfőbb fegyvernemét nézzük, a vadászgépeket, már érdekesebb eredményt kapunk. A NATO jelenleg mintegy 3968 db vadászgépet tart állományban, aminek 58% -a, 2308 db fighter az amerikaiaké. Ezzel szemben a CSTO és Kína együttesen 2121 db vadásszal rendelkezik. (Ez a NATO gépállománynak 53,5% -a csupán.) Ez az adat NATO fölényt feltételez, az egyik legfontosabb fegyvernemben, ... csakhogy ... erősen kérdéses, hogy mennyire adható össze a NATO 28 tagállamának hadereje? Mennyiben képes az Észak Atlanti Szövetség tökéletes egységben fellépni? Ha a válasz bizonytalan, akkor az USA 2308 vadászgépe áll szemben az orosz-kínai szövetség 2121 gépével, ami már sokkal szorosabb erőviszonyokat mutat. (Persze ebben az esetben az orosz-kínai szövetség fegyveres erejének összeadása is kérdéses lehet.)

vadaszgepek_szama.jpg

Persze két katonai szövetség egymáshoz viszonyított haderejét nem lehet pusztán a létszámok és egy kiválasztott fegyvernem (a vadászgépek száma) alapján összehasonlítani. (Még ha az a fegyvernem az egyik legfontosabb is.) Az ütőképességnek számtalan más kritériuma is akad, melyeket nagyon nehéz felmérni: ilyen például az energiahordozókkal való ellátottság, a katonai fejlesztésekhez rendelkezésre álló szellemi bázis és legfőképpen az anyagi lehetőségek nagysága, vagyis a haderőre fordítható pénzösszegek mérete. (Nem beszélve a többi fegyvernemről.) Ami az anyagiakat illeti a kiindulópont a nominális GDP, mely eleve meghatározza azt a potenciális keretet, ami mozgásteret adhat az egyes hadseregek méretének és felszereltségének bővítéséhez, modernizálásához.

gdp_nominalis.jpg

 Az anyagi lehetőségek terén jelentős a különbség a NATO államok javára. Míg az USA szövetségi rendszere 37 billió dolláros anyagi bázissal bír, addig a CSTO államok még Kínával együtt is, ennek csupán egyharmadával rendelkeznek. De ha csak az Egyesült Államokat nézzük, akkor is önmagában erősebb mint Kína és Oroszország együttesen. (Forrás: List of countries, Wikipédia)

Az összevetést lehetne még folytatni a végtelenségig, például a többi fegyvernem (harckocsik, hajóállományok, nukleáris töltetek), vagy a kibányászott ásványkincsek esetleg az űrprogramok összehasonlításával, de a végkövetkeztetés nem sokat változna. Ez pedig a következő: a NATO csak teljes összefogás esetén képviselhetne jelentős erőfölényt, egy jövőbeni orosz-kínai katonai szövetséggel szemben. Ha az Észak Atlanti Szövetség többi tagállama nem állna az USA mögé (vagy csak nagyon kis erőkkel támogatnák), akkor bizony Moszkva-Peking összefogás nagyon is veszélyes lehetne az amerikaiakra nézve.

Tény: a legjobb az volna, ha egyáltalán nem kellene latolgatnunk semmiféle katonai szembenállás esélyeit, csakhogy a világpolitikai események jelenleg bármilyen forgatókönyvet elképzelhetővé tesznek.

Harmat Árpád Péter

Facebook oldalunk

2016.08.01.11:50

 

A bejegyzés trackback címe:

http://vilagesemenyek.blog.hu/api/trackback/id/tr98925202

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben.

Mr. Waszabi 2016.08.01. 17:09:04

Na, erről kár volt gondolkodni is, mert nicns gyakorlati alapja. A kínaiak évtizedek óta változatlanul az oroszokat tartják legveszélyesebbnek, nem véletlenül rideg a viszonyuk ma is. Az oroszok szeretnének ugyan befolyást szerezni Kínában, ők viszont ezt nem szeretnék, változatlanul.
Aztán ott vannak a gazdasági megfontolások, függések Kína esetében, ami szintén kihúzza az ötletelés méregfogát. Igaz ugyan, hogy az USA változatlanul kritizálja a pekingi politika emberi jogi vonatkozásait, ellenben Kína amerikai az elmúlt évtizedben amerikai szupervállalatokat vásárolt fel belső piaca szükségleteinek kielégítésére. Még olajfinomítókat is, holott abból oroszt venni földrajzilag esetleg reálisabb lett volna. Ám még sem erre építettek. E beruházási döntések mögött nyilvánvalóan a megfelelő jogi biztonság, valamint a szükséges logisztikai technológia és volumen áll: egy 1,5 milliárdos belső piacra nem elég legyártani a szükséges háztartási gépe mennyiséget, hanem azt el is kell juttatni a fogyasztókhoz. És ebben az USA verhetetlen.

Miklos Derer 2016.08.01. 17:09:10

1- nem valószínű egy ilyen összfogás, egy orosz junior partnerség
2 - egy ilyen esetben Amerika más szövetségeseit is hozzá kell számítani: Japán, Dél-Korea,Vietnam (!), Fülöp-szigetek, Ausztrália, stb

Miklos Derer 2016.08.01. 17:09:18

3 - a világrend nem egypólusú, bár Amerika domináns, remélhetőleg még jó ideig, (ugyanis az összes többi opció tragikusabb lenne)

Pootj 2016.08.01. 17:09:36

a mennyiségi összehasonlításnak nem sok értelme van a minőségi különbségek figyelembe vétele nélkül. Vegyük pl. a szállítási kapacitást vagy a globális nem nukleáris csapásmérési képességet. Ezekben - jelenleg - a NATO vitán felül előnyben van.
A GDP mértéke meg csak egy elhúzódó konfliktus esetén nyer igazán nagy jelentőséget.
Egy másik fontos tényező viszont a CSTO államoknak kedvez, ugyanis a társadalmait könnyebb mobilizálni egy háború esetén a politikai berendezkedés miatt. Nyugaton pár katona halála felboríthatja az egész politikai berendezkedést, a CSTO országokra ez kevésbé jellemző.

Sörös Mérenc 2016.08.01. 17:09:38

Vadászgépeknél mindegy, hogy mig 21, su 24 vagy f22 f35?

Void Bunkoid 2016.08.01. 17:30:25

Kissé értelmetlen a dolog, sőt szerintem igazából a keleti hatalmak iszonyúan nem is vágynak meghódítani a nyugatot a klasszikus értelemben véve.

Nyersanyagoknak bőviben vannak, maximum tudás-technológia rekvirálás céljából lehetne meghódítgatni a jóval fejlettebb nyugati államokat, de egyrészt azt meg is lehet VENNI (jóval kevesebbért, mint amennyibe egy háború kerül), másrészt mind az oroszok, mind a kínaiak nagyon is tisztában vannak azzal, hogy rajtuk kívül az egész világ sugárban okádik a tekintélyelvű, elvault, posztfeudális társadalmi berendezkedésüktől, és hiába vannak összesítve majdnem kétmilliárdan, ha a másik öt zsigerből utálja őket, és ha meg is hódítanák őket, a helyi ott szabotálná a regnáló keleti uralmat, ahol csak tudná. Nem érné meg nekik.

A keletiek leginkább VÉDEKEZÉSRE vannak beállva, nekik ugyanis jogos a félelmük attól, hogy a Nyugat "meghódítja" őket. Könnyű belátni...ha az USÁban ingyen orosz állampolgárságot osztogatnál, nem igazán tolonganának érte. De ha Oroszországban elkezdenél amcsi zöldkártyákat osztogatni a Vörös téren, tíz perc alatt egymást taposnák az emberek érte.

Reszelő Aladár 2016.08.01. 17:30:34

Talán az USA-nak fel kéne hagyni a provokációkkal (rakéta és hadsereg telepítések kelet európában) és akkor nem lesz semmi probléma. Ez a kocsmai mivan-mivan-mival stílusa, ahol mindkét fél csak azért akarja a balhét mert a másik is. Európa szokás szerint ezzel nem nyerhet.
Amúgy a régi kubai rakétaválság erre a legjobb példa, természetes volt hogy amerikai rakéták célozták Moszkvát szövetséges országokból, míg a szovjetet hasonló kísérlete már a legnagyobb provokáció volt.
Csak sajtó kérdése az egész.

atomic power 2016.08.01. 17:41:57

Nem sokat szamít, hogy menyi harceszköze van a feleknek, mivel egy esetleges öszecsapas nagyon hamar atomkonflliktussa fejlődne. Azon a területen meg stratégiai egyensúly van, ami az orosz nukleáris haderő következménye. A kínaiak nagyon jól tudják, hogy katonai

je suis chauve 2016.08.01. 17:54:11

Kína energiaszükségleteit a szibériai szénhidrogén készletek eredményesebben kielégítenék, mintha a tengeren építenének platformokat. Szóval mi van, ha Kína a NATO-val szövetkezik Oroszországgal szemben...

atomic power 2016.08.01. 17:54:16

Strategiai egyensúly van az atomfegyverek területén. Egy hagyományos fegyverekkel kezdett haború gyorsan atomhaborúva fejlődne, ezert nem tórt meg ki a harmadik vilaghaború. Tehat nem igazan érdekes a hagyományos fegyverzetet szamszerűsíteni. Kína szamít az orosz atompotencialra, mert érdeke a beke, a gazdasagi fejlódés. Hosszú távon is varható az egyútmúkódes, eleg csak a terkepre nezni. Strategiailag egymasra vannak utalva, mint az USA es Kanada. Egyik oldalon hatalmas terület nyersanygokkal, energiahordozókkal, bizonyos területeken fejlett technológiával, a masik oldalon egyre fejlettebb technológia, szorgalmas munkaerő. Gazdasági szüksegszerűség ezek egymásra találása. Ez lehet a vilag legnagyobb növekedési potenciálja a jóvőben. Ezert az aggodalom.

firg_firg 2016.08.01. 20:17:06

Kerdes az is hogy Kina es Oroszo egyuttmukodese mennyire lenne zokkenomentes. Ennyi erovel azt is lehet mondani hogy a NATO orszagokat sosem latott egysegbe kovacsolna egy nagy kozos ellenseg. Remeljuk sosem derul ki.

Tiszteltetem Brüsszelet 2016.08.01. 20:17:16

Mivel amerika minden rezsimet megdönt, amelyik nem kíván dollárban kereskedni, és a dollár mögött már rég nem az amerkai gazdaság, hanem az olajkereskedelem jelenti a fedezetet, a mai dollárkereskedelem tulképp mindenki másnak szopás az USA-n kívül.

Az USAnak létkérdés h a nemzetközi elszámolás továbbra is dollárban folyjon, ellenkező esetben a dollár leértékelődik és soha nem látott polgárháború tör ki az 1000féleképpen megosztott multikulti paradicsomban.

David Bowman 2016.08.01. 20:17:46

Az oroszoknak éppen annyi katonájuk van, hogy meg tudják védeni a kontinensnyi országukat. Alaszka már sehogy sem volt védhető, hát elajándékozták. Akkor ugyanis egy hatalmas flottát is fenn kellett volna tartani.

chrisred 2016.08.01. 20:18:03

@je suis chauve: Ez nyilvánvalóan nem fog bekövetkezni, a NATO ellenérdekelt, hogy Kína egyeduralkodó legyen Ázsiában. De a poszt eredeti felvetése sem reális, Putyinon kívül egyik félnek sem fűződik érdeke egy ilyen konfrontációhoz, ő meg papírtigris (papírmedve?) a másik kettőhöz képest. Az ő nagy reménysége Trump, és a szövetséges nélkül maradó, hadsereg nélküli gazdag Európa, mint ízletes hadizsákmány - és kárpótlás a hamarosan Kínához kerülő szibériai nyersanyagokért.

Ad Dio 2016.08.01. 20:56:37

A Nato nem egy monolit tömb. Az erői messze nem összegezhetőek.

Viszont az USA jelenleg egyedül is képvisel akkora erőt, ami blokkolja mind Oroszországot, mind Kínát.

Btw egy frontális nukleáris háborúban nem az erők abszolút értéke számít, hanem az elszántság, a hajlandóság és a strapabírás. Azt hiszem ebben viszont a keletiek előnyben vannak. Az erősen hierarchikus berendezkedésük sokkal ütőképesebbé teszi őket egy ilyen háborúban. De ebbe még belegondolni is rossz, úgyhogy remélhetőleg ez sosem teszteltetik élesben...

Ad Dio 2016.08.01. 20:56:43

@chrisred:

"a szövetséges nélkül maradó, hadsereg nélküli gazdag Európa, mint ízletes hadizsákmány - és kárpótlás a hamarosan Kínához kerülő szibériai nyersanyagokért."

Európa a gazdasági összefonódások miatt hatalmas hadsereg nélkül is sérthetetlen. Kína védené meg, ha akár az orosz akár az ami megtámadná.

Ad Dio 2016.08.01. 20:56:47

@atomic power:

Így. Pontosan. Kár is hozzátenni bármit.

atomic power 2016.08.01. 20:56:51

@chrisred: Mintha ismétlődne a történelem. Hitler: "Agyaglábakon alló óriás", most meg "papirmedve". Napoleon is lebecsülte őket. Nem használnék ilyen kifejezéseket arra az orszagra, amely tóbszörösen el tudna pusztítani az egesz emberiseget. Az meg honnan van, hogy Sziberia a kinaiak kezere kerul hamarosan? Talan atengedik dalolva?

A megvalósult amerikai ólom.. 2016.08.01. 22:06:09

@Mr. Waszabi: Ez pont nem így van. Egyik állam sem a másikat tartja riválisnak jelenleg. A kínaiak fő expanziós tevékenysége jelenleg a Csendes-Óceán ázsai része, az Indiai Óceán Térsége, illetve Kelet-Afrika. Itt pedig Japán, Dél-Korea, illetve Taiwan számít riválisnak. Mindhárom állam az USA védőernyője alatt áll. Kelet-Afrika pedig az jelentős ásványkincs készletek miatt a nyugatiakat is érdekli, viszont az oroszokat nem.( Pl. az indiai-óceáni volt szovjet haditengerészeti bázisaikat is átadták Kínának..)
Oroszország pedig jelenleg szintén a nyugati htalmakkal konfrontálódik Ukrajna miatt.
A kínai - orosz (akkor még szovjet) viszony egyébként Hruscsov alatt volt igen rossz.

atomic power 2016.08.01. 22:06:35

@Ad Dio:"Egy frontális nukleáris háborúban nem az erők abszolút értéke számít, hanem az elszántság, a hajlandóság és a strapabírás. Azt hiszem ebben viszont a keletiek előnyben vannak. Az erősen hierarchikus berendezkedésük sokkal ütőképesebbé teszi őket egy ilyen háborúban. "
Egy nuklearis haborúban nem sokat érnek a fenti tulajdonsagok. Egy atomhaborút nem lehet megvivni, mert nem lenne győztese. Nincs korlatozott atomhaború. Amint az egyik fel vesztesre all, beveti a teljes arzenaljat, ami vegúl egymas kólcsonos elpusztitásat eredmenyezi. A felsorolt emberi erenyek legfeljebb az atomfegyverek megjeleneseig jatszottak szerepet. Egyebkent minden hadsereg hierarchius, ebben sincs előny.

Hattáb 2016.08.01. 23:45:27

A legfontosabb kimaradt...mennyire mozgósítható az adott ország, vagy katonai szövetség lakossága. Mert a kínaiak biztosan,az oroszok talán úgy ahogy.A nyugati állampolgárok viszont semmit sem csinálnának abban biztos vagyok,várnának a következő parlamenti választásra a birkák,amikor elmondhatják a véleményüket...Ami akkor már senkit sem érdekelne.

Dr. Nagy László 2016.08.01. 23:45:31

@Ad Dio: "Frontális nukleáris háború"? Senki nem beszélt ilyesmiről. Ma a hadseregek, katonai szövetségek kifejezetten a hagyományos és modern fegyverzetek terén versengenek, mint a vadászgépek, rakétaelhárító rendszerek, ballisztikus rakéták (melyek nem atomtölteteket visznek) ... stb. A nukleáris arzenál a 10 atomhatalom számára kizárólag azért kell, hogy blokkolják a többiek ilyen irányú terveit. Magyarán: "nekem is van, úgyhogy felejtsd el a bevetését." Ennyi.

Mégis van fegyverkezési verseny. A modern, előbb említett fegyverek terén mert ezeket igenis bevethetik. És igenis lehet világháború atomfegyverek nélkül is.

Ma formálódik már egy orosz - kínai - közel-keleti tömb, mely szembemegy a NATO -val. A világ kezd újra bipoláris lenni. Ez a történelem törvénye. Amikor egypólusú lett a Római Birodalom révén, néhány évszázad után felbukkant egy másik pólus, a germán törzsek képében, akik lerombolták Rómát. A hunokat a frankok, a frankokat a középkori hatalmak, a középkori hatalmakat az új feltörekvők győzték le. Napóleont az angolok, poroszok, osztrákok, őket meg a Német Birodalom, amit meg az USA és a ruszkik vertek meg. Most egy időre Amerika került az élre, de jön már fel a második pólus. Többek közt erre világít rá ez a poszt is.

A megvalósult amerikai ólom.. 2016.08.02. 00:05:11

@Hattáb: Az oroszoknál meg Kínában eleve sorozott hadsereg van ,tehát a férfilakosság ki van képezve, és tartalékos állományt képez, míg nyugaton már nem nagyon van sorozott haderő. Persze vannak kivételek. Pl. Ausztria vagy Svájc..

A megvalósult amerikai ólom.. 2016.08.02. 00:07:27

@Tiszteltetem Brüsszelet: No igen, és mit lépnek majd, ha az oroszok meg Kína elkezdenek majd nem dollárban kereskedni..?

atomic power 2016.08.02. 09:07:25

@Dr. Nagy László: A Mutually Assured Destruction (MAD), a kölcsönösen biztosított megsemmisítés doktrínája kimondja, hogy az atomhatalmak háborúja idővel odáig fokozódhat, hogy a harc mindkét fél teljes pusztulásával jár, ezért a háborúnak nem lehet győztese – viszont épp emiatt nincs is értelme megindítani azt. Ennek köszönhetjük a békét, s józan ésszel ezért nem képzelhető el egy konbencionális fegyverekkel vívott, globalis háború.

chrisred 2016.08.02. 09:07:40

@atomic power: Mert a világtörténelem során az oroszok kizárólag ebben a két háborúban vettek részt? Keleti irányból sokkal sebezhetőbbek voltak, vegyük csak a mongolokat vagy az orosz-japán háborút.

Ha nem is önként és dalolva, de a Bajkál-tó környékén orosz beszéddel ma már nem találkozni. Hamarosan Kínában felsőfokú képesítéssel rendelkező fiatal szakemberekből lesz annyi, mint Oroszország egész lakossága, ahol a fiatalok, illetve a szakképzett munkaerő aránya egyaránt siralmas. Így nem lehet megtartani és működtetni egy kontinensnyi méretű birodalmat.

medium size devil 2016.08.02. 09:07:49

Kotve hiszem, hogy pl. a beloruszok es a kazahok a veruket ontanak az oroszokert a Nyugat elleneben. Tobb jele van, hogy Lukasenko is inkabb szabadulna az orosz nyomas alol.

kbalazs · http://www.chinabiz.hu 2016.08.02. 09:07:58

@A megvalósult amerikai ólom..: ? Kínában sincs sorkatonaság. A hivatásos katonákon (és egyéb fegyveres testületeken kívül) nincs más, aki katonai képzésben részesült volna - a felsőoktatásban tanulók komolytalan, hetekben sem mérhető katonai "képzését" nem érdemes ide venni.

midnight coder 2016.08.02. 09:08:16

Azért az USA ma inkább rablólovag mint békés gazdálkodó.

Conchobar 2016.08.02. 09:08:26

@Dr. Nagy László: "Amikor egypólusú lett a Római Birodalom révén" - Nem volt az egypólusú sose, mert a keleti határán ott volt a perzsiai ellenlábasa (226-ig a pártusok, aztán Szászánidák)

Dr. Nagy László 2016.08.02. 09:12:45

@Conchobar: Attól, hogy "ott volt" még nem lett kétpólusúvá az akkori világrend. Róma uralta a kontinenst és a vele határos Parthus Birodalomnak soha nem volt esélye Róma megdöntésére.

atomic power 2016.08.02. 09:43:48

@chrisred: Erről írtam lényegeben. Gazdasagi szúksegszerüség a ķét hatalmas orszag komparativ előnyeinek ötvözése, aķárcsak Észak-Amerikában. De ez nem jelenti Szibéria orosz szuverenitasanak elveszteset.

chrisred 2016.08.02. 11:17:53

@atomic power: Az oroszoknak nincsenek előnyeik, hacsak az nem, hogy egy atomháborúban pusztító ellenfelek lennének. (Mondjuk Kína meg az az ország, akiket talán a legkevésbé lehet ezzel fenyegetni.)
Rossz hasonlat Kanada meg az USA kapcsolata, mert két azonos gyökerű és kultúrájú országról van szó. Az oroszok helyzete olyan Ázsiában, mint az amcsiké Latin-Amerikában.

A megvalósult amerikai ólom.. 2016.08.02. 12:22:52

@kbalazs: Rosszul tudod. A kínai néphadsereg 2.3 milliós aktív állományából 1,1 milló sorállományú. Ezenkívül 600 ezer tartalékos is van. Ehhez jön még a 3,9 millós ún. paramilitáris egység.

Dr. Nagy László 2016.08.02. 12:24:41

@A megvalósult amerikai ólom..: Számolj kicsit! Mennyi fiatalt hívnának be az 1,4 MILLIÁRD lakosú Kínában, ha egy egész korosztályt besoroznának?

Dr. Nagy László 2016.08.02. 12:27:53

@A megvalósult amerikai ólom..: ... egyébként valóban végeznek sorozást Kínában, de nem olyan értelemben, mint nálunk 1990 előtt.

A megvalósult amerikai ólom.. 2016.08.02. 12:47:50

@Dr. Nagy László: Nem azt állítottam, hogy mindenkit behívnak, de az aktív állomány fele sorozott katona.

Void Bunkoid 2016.08.02. 19:31:23

@atomic power: az a baj, hogy ma már a MAD nemérvényes különösebben, az amerikaiak nem a TÁMADÓ atomfegyverek, hanem a rakétavédelem terén olyan behozhatatlan előnnyel rendelkeznek (mind korai előrejelző, mind übermodern, akár lézeres(!) elfogó cuccok, hogy a tövig szopott Putyin barátod atomtölteteinek a találati aránya - különösen stratégiailag fontos, így jól védett célpontok esetén - jó eséllyel a nullához konvergálna.

Az amcsik hiába rendelkeznek kevesebb nukleáris robbanófejjel, azzal a kevéssel is egyetlen délután alatt letörölnék az összes orosz nagyvárost a térképről.

Többek között ezért is nincs "atomháború". Mert Putyin is nagyon tisztában van vele, hogy hiába van neki, egy esetleges ilyen adok-kapok esetén csúnyán kikapna.