Bár 2014 nyara óta az Iszlám Állam szinte folyamatosan a nemzetközi média-figyelem középpontjában áll, és az ISIS katonai akcióival kapcsolatos hadijelentések jelenleg is mindennaposak a nagy TV társaságok és újságok felületein (CNN, BBC, The Guardian … stb) nem árt tisztában lennünk vele, hogy a Közel-keleti konfliktus méreteit tekintve semmiképp sem sorolható a világtörténelem nagy (vagy akár csak közepesnek mondható) háborúi közé.
2016 május 30 óta – mikor megkezdődött a Rakka és Moszul utáni harmadik legfontosabb ISIS-város Falludzsa ostroma, - a világ figyelme Irakra szegeződik. Ám a híradások többször megemlítik, hogy a fontos iraki várost kevesebb, mint 1000 dzsihadista katona védelmezi csupán. Sőt. Jelenleg, június végén, mikor Falludzsa teljes felszabadulása már csak napok kérdése, állítólag csak 500 ISIS harcos maradt a városban. Ez hihetetlenül csekély haderő. Az elkövetkező hetekben, hónapokban az új feladat majd Moszul visszafoglalása lesz. Ebben a jelentős nagyvárosban a források szerint mintegy 10 ezer dzsihadista harcol március óta (Mosul offensive), ami körülbelül két dandárnak felel meg. Ez megint csak nem tekinthető túl markáns haderőnek.
Ugyancsak elgondolkodtató, hogy az ISIS élőerejét - a különböző becslések – maximum 30 ezerre teszik. Egy tavaly közzétett CIA becslés például 9 és 18 ezer közti katona-számot említ, hozzátéve, hogy az Iszlám Állam utasításait akár 30 ezer harcos is követheti, ha az összes szimpatizáns csoporttal kalkulálunk. Az orosz titkosszolgálat (FSB) valamivel nagyobb iszlamista haderőt valószínűsít: Jevgenyij Sisojev tavaly 80 ezres iszlamista élőerőről beszélt egy nyilatkozatában (novorossia.todey). Ám ki kell emelnünk ezek a számok tavalyiak. Mostanra az ISIS rengeteg katonát és területet vesztett. Hadereje a tavalyinak talán fele lehet, vagyis néhány tízezernél semmiképpen sem több. Ez pedig egy határozottan csekély haderő, főleg ha az elmúlt száz esztendő háborúihoz mérjük.
ISIS ellen harcoló irakiak Falludzsa mellett
Nézzünk néhány történelmi példát: az 1967-es arab-izraeli háborúban (közismert nevén Hatnapos háborúban) Izrael 300 ezer fős haderővel támadta meg a Sínai félszigetet, két évvel később pedig, 1969-ben az amerikaiak 543 400 főre emelt sereggel támadták a Vietkongot az Indokínai-félszigeten. Ha még korábbra megyünk vissza, és a második világháborút nézzük: akkor azt látjuk, hogy egyedül a sztálingrádi csatában 300 ezer német katona vett részt (csak a város területén és közvetlen környékén). Az igazság az, hogy az ISIS teljes mai állománya sem tenne ki egy második világháborús német hadosztályt (Hitler 180 hadosztállyal indult meg a szovjetek ellen, 1941-ben). Ha a világ országainak mai fegyveres állományát vizsgáljuk, az összevetés szintén érdekes képet ad: az USA jelenleg közel másfél milliós, Oroszország 1 milliós, Franciaország pedig 200 ezres hadsereget tart fenn hogy csak néhány példát említsünk. (Adatok forrása: globalfirepower.com) Ezek a számok egészen más nagyságrendet mutatnak, mint a 20-30 ezres ISIS haderő.
Összességében elmondható, hogy a világ nagyobb országainak haderejéhez képest az Iszlám Állam hadserege eltörpül és csupán egy rosszul felszerelt hadosztályocskát tesz ki. Ugyanez igaz magára a Közel-keleti háborúra is, mely az összes hírverés dacára valójában egy „mini-háború” főleg az elmúlt 50-100 év fegyveres konfliktusaihoz képest. Nyilván az áldozatok szempontjából tragikus ami Szíriában és Irakban folyik, de látni kell azt is, hogy a nagyhatalmak és globális katonai szövetségek számára nem lenne kihívás az ISIS legyőzése. Ha igazán rászánnák magukat.
Harmat Árpád Péter
2016.06.22 (15:33)