Világpolitika, diplomácia, biztonságpolitika, nemzetközi folyamatok, külpolitika

A hadseregek felértékelődése napjainkban [29.]

2016. május 31. - Harmat Árpád Péter

A hidegháború 1989/90 -es lezárulásakor véget ért a bipoláris világrend hidegháborús korszaka. A két nagyhatalom versengésére épülő, 44 éven keresztül fennálló rendszer az egyik nagyhatalom megszűnésével gyakorlatilag felbomlott. A Szovjetunió 1991 december 25-én, katonai szövetsége (Varsói Szerződés) pedig 1991 február 25-én szűnt meg. Ezzel 1990-ben egy új biztonságpolitikai korszak vette kezdetét, mely egy 10 éves átmeneti időszakkal (1990 és 2001 között) nyitotta meg az új világrendet. Ebben az évtizedben a hadseregek szerepe jelentősen mérséklődött.  Ekkoriban úgy tűnt ugyanis, hogy az USA és szövetségi rendszere, a NATO komolyabb ellenfél nélkül marad. Nem volt szükség tehát a nyugati hadseregek fejlesztésére. Oroszországban ez volt a Jelcin-korszak, mely sokkal inkább a hatalmas állam útkereséséről, mintsem hadseregének fejlesztéséről szólt. Moszkva nem is költött fegyver arzenáljára, így hadereje korszerűtlenné vált és jelentősen meggyengült. A nagy és középhatalmak számára a 90 -es évek takarékra kapcsolták a haderőfejlesztéseket, a CSTO (Oroszország vezette 6 tagú katonai szövetség) és a NATO egyaránt „visszavett” a katonai kiadásokból.

armata.jpg

A legújabb orosz "szupertankok"

Aztán jött az 2000-2001 es esztendő, mely két óriási változást is hozott: egyrészt Oroszországban Jelcin helyét átvette egy új, energikus vezető: Vlagyimir Putyin, aki feltámasztotta Oroszország világhatalmi igényeit, másrészt a WTC ikertornyok lerombolásával (2011.09.11) az USA doktrínát váltott, és mint egyetlen szuperhatalom újra első helyre tette haderőfejlesztésének ügyét. A 2001 utáni korszakban kiéleződtek mind az amerikai – orosz, mind a keresztény – muszlim ellentétek, így a világ biztonságpolitikai szakértői „új hidegháborút” emlegettek. A kifejezés helytállónak tűnik, hiszen az orosz – amerikai viszony valóban mélyponton van, jelentős kihatással az arab-térségre. A Snowden-ügy, a Krím félsziget 2014-es orosz megszállása, Ukrajna kérdése, a Kelet-európai NATO rakétavédelmi rendszer létrehozása és Szíria ügye mind-mind fagyossá teszik a két nagyhatalom viszonyát. Amellett az arab térség feszültségei (szíriai háború), a migráns-válság és a NATO számára kockázatot jelentő Orosz – Kínai – Iráni, sőt más államokra is kiterjedő kapcsolatépítések egyre inkább elmérgesítik a nagyhatalmi ellentéteket.

Az új hidegháború mindenhol átértékelte a katonai kiadások fontosságát. A két legnagyobb katonai szövetség, a NATO és CSTO újra nagyarányú haderőfejlesztésekbe kezdett. Oroszország a világ második legnagyobb fegyverexportőre lett és Anatolij Szergyukov 2007-ben kezdődő hadügyminiszteri időszakával beindult az orosz hadsereg teljes megújításának programja is. Később, Szergyukov kényszerleváltását követően, 2012 -től Szergej Sojgu vette át az orosz védelmi minisztériumot és a haderőfejlesztés még magasabb „fordulatra” kapcsolt. Az orosz fegyvergyárak és tervezőirodák kifejlesztették a T-90 es és T-14 -es (Armata) harckocsikat és hamarosan hadrendbe áll egy új orosz vadászgép is a PAK-FA Szuhoj T-50 (sok más haditechnikai újítás mellett). Megkezdődött a flotta modernizálása is és újra beindult az orosz űrprogram. Bár időközben az olajárzuhanás és a krími orosz megszállás miatti nemzetközi embargó bedöntötte az orosz gazdaságot, a 2014 előtti lendület még mindig előrefelé viszi a hadsereget. Mivel Putyin egészen az idei évig évről-évre növelni tudta a hadseregre fordítandó GDP hányadot, sokáig kompenzálni tudta az általános visszaesést. (Később, 2015 –ben és 2016-ban ez a tendencia megtorpant, és Moszkva kénytelen lett némileg visszafogni a katonai kiadásokat. A helyzetet azonban Putyin nyilvánvalóan átmenetinek tekinti.)

Napjainkban érezhető tendencia, hogy a világ országai egyre többet fordítanak hadseregeikre. Oroszország világhatalom kíván maradni, amihez hadseregét használja fel. Fegyverzet-fejlesztéseivel egyre több országot tud modern haditechnikai eszközökkel ellátni, így hadiipara ma már nem csak kiadásokat, de jelentős bevételi forrást is jelent számára. Ütőképes hadseregével és legnagyobb atom-arzenáljával (melyek egyaránt fenyegetést jelentenek Európára és Észak-Amerikára nézve) le tud nyomni olyanokat is a nyugati országok torkán, mint például a Krím jogtalan megszállása, vagy Ukrajna destabilizálása. Az USA egyetlen igazi szuperhatalomként a világ minden pontján jelen kíván lenni, Kína pedig afféle harmadik pólusként definiálja már magát. (Terjeszkedése a Dél-kínai-tengeren a legszembeötlőbb.)

Ha az említett három legnagyobb hadsereget vizsgáljuk – mondjuk a vadászgépek, harckocsik és támadó helikopterek terén – akkor a globalfirepower.com adatai alapján, a vadászgép-állomány terén az oroszok lemaradásban vannak, ám a harckocsik és helikopterek számát tekintve kiegyenlítettebb a helyzet. (Vadászgépek: USA: 2308 db, Kína: 1230 db, Oroszország: 751 db; helikopterek száma: USA: 957 db, Oroszország: 478 db, Kína: 200 db, harckocsik: Oroszország: 15 398 db, Kína: 9150 db, USA: 8848 db.) A többi fegyvernemet tekintve az anyahajók terén jelentősek a különbségek, hiszen míg az USA 12 repülőgép-hordozót és 7 helikopter hordozót tart fenn, addig Kína és Oroszország „beéri” egy-egy anyahajóval is.

vadaszgep.jpg

A három nagyhatalom fokozódó fegyverkezése maga után húzza szövetségi rendszereiket is: a NATO többi 27 államára Washington gyakorol nyomást, hogy elérje: legalább GDP –jük 2% -át fordítsák haderőfejlesztésekre. India és Pakisztán nem maradhat le Kínától, ráadásul sok évtizedes vallás- és határvitáik miatt folyamatosan fegyverkezniük kell (főként egymás ellen). Irán a muszlim világ vezetője kíván lenni, amihez erős hadseregre van szüksége, Szaúd-Arábia az Iránnal való rivalizálása miatt fegyverkezik, Izrael a környező arab államok miatt tartja fenn jelentékeny hadi potenciálját, Törökország pedig a kurd fenyegetés miatt növeli folyamatosan katonai jelenlétét. Elmondható, hogy így vagy úgy de a legtöbb ország napjainkban fokozottan fegyverkezik, vagy legalábbis fejleszti haderejét. Persze vannak kivételek is, ilyen Magyarország.

Hazánk katonai ereje a legcsekélyebbek közé tartozik Európában. Az alig 25 ezer katonát számláló állomány a legkisebbek egyike, ám a legnagyobb baj nem is a létszámmal, hanem a felszereltséggel van. Alig 32 db használható harckocsival (T-72M1) és mindössze 11 db vadászgéppel rendelkezünk (Gripen). A Dunától keletre gyakorlatilag nincsenek magyar harckocsik egyetlen laktanyában sem, és csupán a BTR-80 –as szállítójárművekre alapozott a védelmünk. Összehasonlításképp, a velünk nagyjából azonos méretű és lakosságú Csehország 123 db, Szerbia 225 db harckocsit tart hadrendben, a kétszer akkora Románia pedig 875 harckocsival rendelkezik. (De még a fél Magyarországnyi Horvátország is 72 db tankot birtokol.) Jelentős a lemaradásunk helikopterek, és más modern haditechnikai eszközök terén is.

Összességében elmondható, hogy világunk egy új és veszélyekkel teli biztonságpolitikai korszakba lépett. Számtalan törésvonal észlelhető vallási okok mentén és újra megjelent a kelet – nyugat ellentét is az orosz-amerikai viták kapcsán. A hadseregek szerepe újra megnövekedett és a helyi, sőt globális háborúk veszélye is megjelent.

A bejegyzés trackback címe:

http://vilagesemenyek.blog.hu/api/trackback/id/tr418765062

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben.

keresztesvitéz 2016.05.31. 19:16:40

A drága fegyverrendszereket nem tudnánk megfizetni, azonban a könnyülövész alegységek komolyabb páncélelhárító képességekkel és egyszerűbb légvédelmi eszközökkel viszonylag hatékonyak lehetnének. Nagy hiba volt szétrombolni a "Varsói Szerződés" magyar hadi képességeit, már a műszaki egységek okán is, amelyek eszközei nagy segítséget nyújthattak volna az árvízvédelemben és a téli közlekedési anomáliák megszüntetésében.

Lector Oris 2016.05.31. 19:23:52

Óriási probléma, hogy köztudottan egész Közép-Kelet Európa leggyengébb hadseregével rendelkezünk. Manapság ugyanis egy haderő nem csupán egy lehetséges fegyveres konfliktus miatt fontos, hanem egy-egy állam politikai súlyát is növelheti. Nem a lengyelek 1009 db harckocsijával állítom szembe a 32 db nyamvadt magyar tankot, hanem azt mondom: ennyire elhanyagolt haderővel komolytalan tényezőnek számítunk régiónkban. Amellett eljöhet az az idő is, amikor átszakad a "balkáni gát"és valódi hadsereg kell a déli "végekre". És végül: egy labilis szerb vagy román politikai helyzet éppúgy fenyegetés lehet, mint egy orosz előretörés. Az pedig, hogy a NATO mennyiben vállalna világégést miattunk, könnyen kitalálható.

kalbász 2016.06.01. 15:32:59

A nyugdíjemelés viszont mindig megvan, az a lényeg.

röf 2016.06.01. 15:33:36

Sok dologgal egyetértek, de!
Az oroszoknak a púp jobban kell a hátukra, mint a GDP fegyverekre költése.
Putyin célja a fegyvergártással inkább a fegyverkereskedelemből származó bevétel, mint a fegyveres konfliktusokban való részvétel.
Folyton az orosz hegemónia-törekvésekről hallani, s közben a NATO a kertek alatt megérkezett az orosz határokhoz.
Pedig vállalták, hogy nem így lesz.
Úgy gondolom (leszámítva a fölbőszült, félrevezett és meghülyült W.Bush pusztítását főleg Irakban), hogy alapból a gazdasági érdekek mozgatják a hadseregeket, a titkosszolgálatokat.
A gazdasági érdekek mentén képesek nagyhatalmak országokat lenullázni, polgári lakosok százezreit megölni.
És itt kifejezetten nem az oroszokra gondolok.
Magyarország tényleg szánalmas haderővel rendelkezik, és az olcsó poén az lenne, hogy stadionépítés helyett vettünk volna inkább tankot,
az igaz poén meg az lenne, hogy de jó lenne, ha nem lenne adósságunk semmilyen irányban….

csentecsa 2016.06.01. 15:34:15

A magyar kormány 30 db harci helikoptert vásárol:

htka.hu/2016/01/22/breking-orosz-helikoptereket-vasarolhat-a-magyar-honvedseg/

Tehát nem állítható, hogy nem történik semmi az ország védelmét illetően..

contractor 2016.06.01. 15:34:19

Fogadjunk, hogy nem tudnak olyan gyorsan megtámadni, amilyen gyorsan megadjuk magunkat!

Üzletfejlesztés · http://www.uzletfejlesztes.hu 2016.06.01. 15:34:26

A képen, amennyire meg tudom ítélni, pont NEM AZ ARMATA van, hanem valami egyéb orosz sütőeszköz.

Cifu78 2016.06.01. 15:35:31

Pár apróság:

-A T-90 leánykori neve T-72BU, és gyakorlatilag egy új torony a T-72 alvázán. A T-90A harckocsikon a francia Catherine-FC hőképalkotós éjjellátó található - mert a hazai alternatívák annyival gyengébbek.
-A PAK-FA nincs rendszerben, 12 gépes előszéria van berendelve, várhatóan csak 2020-ra adják át a végleges hajtóművel szerelt példányokat, mert nem készültek még mindig el vele. A protogépek addig az AL-31-esen alapuló, de attól jelentősen eltérő 117-es hajtóművel repülnek.
-Az orosz realitásokat mutatja, hogy noha láttunk Szíriában Szu-35-ösöket is, csak éppen a szárnyaik alatt R-27R félaktív radar rávezetéses és R-73M infravörös irányítású rakéták voltak - mindkettő az 1980-as évek közepének/végének szintje. Az R-77 sikertelen volt, utódja még mindig csak készül.

Továbbá:

-Szépen hangzik, hogy Románia mennyivel több harckocsival rendelkezik, csak hát azok a T-55-ösön alapuló megoldások. Hozzájuk képest még a T-72M1 is figyelemre méltó. Ettől függetlenül szégyen, hogy a saját harckocsijaink ennyire elavultak. Figyelemre méltó, hogy még csak a védelmük terén se volt semmiféle fejlesztés, például reaktív páncélzat (ami a lengyel, cseh és szlovák T-72-eseken "alapértelmezett").
-Nincs megemlítve a többi szomorú helyzet. Például hogy a tüzérségünk csak vontatott ágyútarackokból áll és nincs tudomásom szerint tüzérségi radarunk. (magyarázat: a modern tüzérségnél a helyzet úgy néz ki, hogy ha az ellenség tüzérsége tüzet nyit, a lövedékek pályáját a saját tüzérségi radar beméri, abból kiszámolja a helyzetüket, és már mehet is arra a területre a saját válaszcsapás. Ezért van értelme az önjáró ágyútarackoknak, akik a tűzcsapás után gyorsan elhagyhatják a területet, még a szeretetcsomagok érkezése előtt - na ebből a képességből semmi sincs meg).
-Nincs modern légvédelmi rakétatüzérségünk. Csöves légvédelmi még úgy se.
-Nincsenek modern páncéltörő fegyvereink.
-Amennyire tudom, a rádiótechnikai hadviselés terén is meglehetősen kutyául állunk (ellenséges radarok felderítése és zavarása, ellenséges kommunikáció lehallgatása, helyzetük bemérése és zavarása).
-A vízfej továbbra is hatalmas a hadseregben, a 25 000 fős hadsereg szépen néz ki leírva, ám a Honvédség bevethető harci ereje ennek a töredéke...

whale 2016.06.01. 15:35:47

@Lector Oris: Szerintem nincs értelme hadsereget fenntartani itthon. Ez az icipici, sík ország gyakorlatilag védhetetlen. A mai korszerű gépesített hadseregek napi tempójával KETTŐ NAP alatt elfoglalható, minimális nehézséget csak a városi harcok és a kevés hegyi harc jelenthet az ellenségnek.
A VSZ haditechnikája 40-50 éves manapság, teljesen korszerűtlen, harcértéke nem nagy, üzemeltetése gazdaságtalan. Korszerű haditechnikára nincs pénzünk, de ha lenne is, ki üzemeltetné?
Szerintem deklarálnunk kellene a semlegességünket és leszerelni ezt az operett hadsereget.

VAGY

Visszaállítani a sorkatonaságot, brutálisan megemelni a hadi kiadásokat, korszerű haditechnikát beszerezni és nagyon komolyan, izraeli, svájci példára megszervezni a honvédelmet...

ledo76 2016.06.01. 15:35:58

Semmi komoly kockázata sincs ennek, csak a szövetségen belüli érdekérvényesítő képességünk nagyon gyenge emiatt. Sose vesznek így, a hőzöngésünkkel együtt, komolyan minket

PonDrow 2016.06.01. 15:36:05

Légvédelmi rakétadandárunk Győrben van... kézi légvédelmi rakétáink (Igla, stb.) már nincsenek. A Mistralok még gyakorlaton se voltak meggyőzőek (és nem is kézi légvédelmi rakéták), közepes-nagy magasságban támadó gépek ellen csak a győri Arrabona dandár Kub-jai vannak jelenleg...

Nagh 2016.06.01. 15:36:12

Na ne szórakozzatok már. Teljesen felesleges ennyit is költeni a hadseregünkre.

Konkrétan tökéletesen megfelelő, ha a NATO nem vág ki minket. Ezen felül egy fillér plusz is teljes pocsékolás.

Thomas Dantes 2016.06.01. 15:36:35

@Lector Oris: Nem igaz. Rakás ország rendelkezik kicsi, kisebb, vagy éppen semmilyen haderővel itt körülöttünk.

Például Szlovéniának légi ereje sincs. De ne zavartasd magad.

pimpo 2016.06.01. 15:37:27

@Lector Oris: Nem érdemes arra gondolni, hogy a jelenlegi állapot hanyagság miatt érkezett el; országunk ilyen tragikusan lerobbantott helyzete csak tudatosan, megtervezve jöhetett létre.
Persze vannak, amik morognak még az ország neve miatt is, (már idöszerütlennek tartva azt), viszont meghatározóak az adminisztrativ kezelésünkben, s állítólag olyan katonai egységek, amik bár rejtve itt vannak, de nem az oszág védelme a céljuk ... ebbe a körbe beletartozik az is, hogy egész korosztályok csak a tévében láttak--látnak még egyszerü kézifegyvert is ...

blaubner 2016.06.01. 15:37:40

két kérdés:
egyrészt, a román-szerb tankok mennyire korszerűek, illetve a 11 Grippenünk hol helyezkedik el régiós összehasonlításban?

másrészt, nem pont a haderőnk fejlesztését céloztuk meg pár éve? ez nem így van vagy cask duma volt...?

Lacusch69(Sch.Lacika) 2016.06.01. 15:37:50

Az ukránt leszámítva, van a mienknél sokkal erősebb légiereje valamelyik szonszédos országnak?

csentecsa 2016.06.01. 15:37:59

"Alig 32 db használható harckocsival (T-72M1)"

És jó néhány van "lekonzervált" állapotban.
Egyébként a cseheken kívül a térségben egyedül mi rendelkezünk 4+-os Grippenekkel..

csentecsa 2016.06.01. 15:38:03

A románok legmodernebb vadászgépe a mig-21..

molnibalage 2016.06.01. 15:38:48

Már megint ezek a téves számok. Félelemetes, hogy a aktív szuperhordozók számát sem sikerült rendesen leírni. Nagyon régóta nincs már 12 db aktív hordozó.

10 db szolgálatban levő hordozó van, de abból egy időben jó, ja 6 db bevethető és legfeljebb ennyihez van elég repszázad, hogy teljes air wing (kb. egy felduzzasztott ezred régi VSz terminológia szerint) legyen rajta.

A többi szám is teljen téves nagy részt, mert a mindenféle papíron tartalékban levő hk-t is beleveszi, amik nem hadrafoghatóak. A bevethető T-72B2/B3, T-90 harckocsik száma nem éri el a 2000 db-ot sem...

molnibalage 2016.06.01. 15:39:12

@csentecsa: Azóta sem történt semmi, két kis szúnyog gép érkezett, hogy legalább repkedhessen a pilóta...

Világpolitika · http://vilagesemenyek.blog.hu/ 2016.06.01. 15:47:34

@molnibalage: 12 db laposhátúja van az amerikaiaknak, mert bár 10 db van jelenleg aktív szolgálatban, kettő építése zajlik közben gőzerőkkel. A USS Kennedy és a USS Entreprise átadását megsürgették, és várhatóan 2020 helyett akár már jövőre megtörténhet hadrendbe állításuk. Az meg, hogy egyszerre egyidejűleg bevethető e mind, nevetséges érv. Mióta számít egy fegyvernemnél az egyszerre egyidejű bevethetőség? Különben jó a hozzászólásod, köszi! :-)

30-06 2016.06.01. 17:13:03

Magyarországon az a probléma, hogy az egész koncepció elhibázott. A hadügyi tárca egy olyan adtam is meg nem is volt. Ha valakinek valamivel ki kellett szúrni a szemét az megkapta a hadügyet. megjegyzem Simicskónak 20 évvel ezelőtt voltak normális ötletei, ami a tartalékos haderőre vonatkozott, de abból már semmi sem lesz.
A hadseregben igen rossza a személyi állomány szerkezeti eloszlása is.
A helikopteres ügy meg egy vicc.
Amikor át akarták adni azt a nagy rakás UH-1-est, kiderült, hogy annyi nem kell a hadseregnek ezért drága lenne. Persze ha ugyanezt a típust kapná a hadseregen kívül a rendőrség, a katasztrófa védelem meg a légi mentés, akkor kifejezetten nyereséges, mert a kötelezően átveendő szerelőbázis tudta volna kezelni az egészet, de itt minden tárcának külön igényei voltak és vannak. A hadsereg meg a futottak még kategóriában van a beszerzésnél

proletair · http://lemil.blog.hu 2016.06.01. 17:13:17

@csentecsa:

Januári hír, azóta annyi történt, hogy két helikoptert átvett a honvédség a mentőszolgálattól (égebben ez pont fordítva volt) Szóval nem történik igazából semmi.

A lekonzervált technika semmit sem ér kiképzett személyzet és lőszer nélkül. A harckocsizó képesség lényegében elveszett, nulláról kellene most újra kezdeni.

A románok legkorszerűbb vadászgépe a portugáloktól (vagy hollandoktól, tudomisén) átvett F-16-osok. A Náluk szolgálatban lévő MiG-21 LanceR meg egy erősen modernizált gép, nem elhanyagolható légiharc-potenciállal.

backbencher 2016.06.01. 17:14:39

Kedves Harmat Arpad Peter,

Az hogy egy Mo-n miert ilyen kis letszamu es korszerutlen felszereltsegu (modern kat. eufemizmussal - "aszimmetrikus fejlettsegu") a magyar hds., az tobb okra vezetheto vissza.

1. 1945-1990 kozott Mo nem volt sem ipari hattere, sem kapacitasa, sem gazdasagi ereje ahhoz, hogy onmaga full-ra fel tudjon szerelni ES fenntartani egy kb. 250.000-s bekelatszamu hds-t. De a Varsoi Szerzodes (VSZ) kereteben orosz tamogatassal megis ekkora volt a magyar hds.

2. Magyar hadiipari specializacio a VSZ-n belul ugy lett leosztva, hogy egyetlen tagallamnak (kiveve talan NDK) sem volt full spektrumu hadiipari kapacitasa, inkabb 2-3 kulonbozo kat. fegyverzet vagy felszereles gyartasara szakosodtak. Ez tudatos orosz strategia volt a VSZ tagallamok fele, hogy az orosz fegyverzettol es technikatol fuggjenek, illetve, hogy Ny-EU fele torteno csapas eseten az orosz erokkel cserekompatibilis legyen a fegyverzet.
Mo. a VSZ-n belul 2 gyartasi feladatkort kapott:
(i) kat. szallito jarmuvek kozos fejlesztesben kozremukodes Bulgariaval kozosen (BTR loveszpc.), es
(ii) radiotechnikai fejlesztesek (radio, es kisebb reszben szenzoros eszlelo berendezesek), kisebb reszben vegyvedelmi felszerelesek.

A tobbi felszerelest vagy kozvetlenul az oroszoktol vasarolta/kapta Mo (pc, tuzerseg, legiero), vagy orosz licenc alapjan maga vagy mas VSZ-tagallammal egyutt gyartotta (gyalogsagi felszereles, AK 47 licenc AMD 65), loveszpc. Lengyelo-gal ill. Bulgariaval kozosen).

Kovetkezmeny: a magyar hds. fegyverzete, felszerelese 1980-tol folyamatosan gyorsulo utemben elavult, viszont Mo. a 1980-as evekben mar eppen csak szinten tartani (ertsd: karbantartas, utanpotlas) tudta a hds. fegyverzetet, felszereleset. Jo pelda erre a cikkeben emlitett BTR-80-as loveszpc., amibol Mo. a gyartas elindulasat (1986) kovetoen 1990-ig egy db-ot nem kapott/ vasarolt, helyette BTR 60/70 loveszpc-k voltak allomanyban.
A BTR 80-sokat a nemet egyesulest kovetoen 1991-1994 kozott az NSZK ingyenes ajandekakent a volt NDK hds. allomanyabol kapta Mo.

2. Magyar hds-gel szembeni bizalmatlansag a magyar politikai vezetes reszerol
A magyar hds-nek 1945-1990 kozott 2x voltak egysegei tenylegesen elesben bevetve:
(a) 1956-ban a magyar forradalomban, es
(b) 1968-ban a csehszlovak pragai tavasz levereseben.

1956-ban a hds. egysegei Bp-n es a nagyobb megyeszekhelyeken a forradalom kitoreset koveto napokban eloszor rendfenntartokent lettek kikuldve az utcara, ahol egy reszuk atallt a forradalmarokhoz (es Bp-en az oroszokkal harcoltak), egy reszuk viszont visszatert a laktanyakba.
1956.10.31-11.03. kozott viszont az orosz erok semlegesitettek a fobb videki megyeszekhelyeken es reptereknel levo magyar eroket, majd 1956.11.04-11. kozott megtortek a bp-i ellenallast is.

Ennek emleke azonban elenken el 1990-tol a mai napig, es a hds-re a magyar politikusok szemeben "nem teljesen megbizhato" arnyat veti.
Ezen a megitelesen nem valtoztat sokat az sem, hogy a hds-t 1953-tol a felmerulo kisebb-nagyobb arvizek elharitasara, idojarasi veszelyhelyzet (ld. 2013.03.15-16.) katasztrofavedelmi erokent hasznalva bevetik.

3. Mo. katpol. helyzetenek valtozasa

3.1 1990-1999 kozott kozeledes a NATO-hoz es az EU-hoz
Mo. az 1989-es rendszervaltas utan az oroszoktol fuggetlen k-eu-i allam lett, a hds-gel egyutt. A VSZ 1991-ben megszunt, es a SZU 1991-es szetesesevel es Oroszo. 1990-1999 kozotti valsagaval megszunt az oroszoktol valo kozvetlen fenyegetettseg, es a magyar-orosz kozos hatar is.
Mo. szomszedai onallo nemzetallamokka alakultak 1990-1995 kozott, akik Mo-gal szemben (minden ellenkezo hiresztelessel szemben) nem leptek fel teruleti igenyekkel vagy kozvetlen kat. fenyegetessel. Eppen azert, mert a sajat onallo nemzetallami letuk kialakitasaval voltak elfoglalva.
Ez alol nem volt kivetel a delszlav haboruk sem (1991-1995, 1999).

Azonban ez a haboru Mo. fenyegetettseg erzetet erosen novelte, es ezen segitett a taszari legibazis biztositasa az USA-nak 1995-2001 kozott, 1995-1999 kozott meg ENSZ hadmuvelet egisze es nk. bekefenntartas cimen.

3.2 1999-2009 NATO es EU-tagsag
Amikor Mo. 1999.03.12-en NATO-tag lett, a "NATO vedoernyo" eppen az 1999-es delszlav haboru kirobbanasakor fedte le jotekonyan Mo-t is. Es ez a "vedoernyo" ma is kitart.

1999-ben Mo-nak megszunt a kozvetlen szomszedai felol eredo belso biztonsagi fenyegetettsege.
Ehhez jott meg hozza az, hogy 2016-ban Mo. szomszedai tobbsegeben NATO tagok (Romania, Szlovakia, Szlovenia -2004, Horvato. - 2009), "hivatalosan" semleges allamok (Ausztria), illetve Mo. fele semleges allamok (Szerbia, Ukrajna).

3.3 2009 utani idoszak

Ezt a kovetkezo kommentemben irom mindjart.

30-06 2016.06.01. 17:14:48

@kalbász: a jövő évtől 0,9% Hurrá!

Afrika steht an der Elbe 2016.06.01. 17:16:06

@Thomas Dantes:
A saját légtérben egy gép meg sem tudna fordulni.

backbencher 2016.06.01. 17:16:14

Szoval a folytatas az elozo kommentemhez

3.3 Magyar katpol. valtozasa 2009 utan
Mo-nak kozvetlenul nincs erdemi kat. fenyegetettsege 2009 ota a szomszedos orszagok felol.
A szinten NATO tag szomszedos orszagok es Ausztria eseteben ez evidens.
Szerbia 2006 ota a Partnership for Peace (PfP) programban vesz reszt, de megfigyelo a CSTO-ban is, amely Oroszo. es a volt szovjet utodallamok egy reszenek kozos katonai szervezete 1992 ota.
Ukrajna az un. Intensified Dialogueban vesz reszt (ez a PfP utani lepcso egyuttmukodesben) 2005 ota. Ukrajna 2010-ben deklaralta "el nem kotelezett" (ertsd: sem a NATO-hoz sem a CSTO-hoz nem tartozo) statusat, de ezt 2014 decembereben az ukran parlament eltorolte.

..?., 2016.06.01. 17:16:29

ja fejlesszük kicsit a karhatalmat sőt lehetőleg adófizetői pénzből, meg vegyünk használt szarokat drágán kebelbéli V4es pajtásainktól, milyen jó volt az is hogy a gripeneket is velünk vetették meg meg tartatják fenn úgy hogy még használni se tudjuk! a hülyének is feltűnik hogy magyarországnak a földrajzi helyzetéből fakadóan évszázadok óta a gloryhole volt a szerepe és ebben minden környező hatalom hallgatólagosan beleegyezett, amikor a tatárok jöttek úgyanúgy mint amikor a velenceiek részletes magyarországi térképeket passzoltak át a törököknek, ezen a jelenlegi öreg társadalom nem fog változtatni, csak 26 éves budapesti vagyok de ilyen holtláp mint ma még soha nem volt. !!ÉS VÉGÜL!4! 'a NATO vállalna világégést MIATTUNK' ettől leteszem a hajam XD

paxidiotica 2016.06.01. 17:16:49

Teljesen fölösleges Magyarországnak hadsereg pont whale által leírt okok miatt. Nem attól leszünk nagy nemzet mert lesz pár új tankunk, stb...

A hadi kiadásokat át kellene teljesen csoportosítani az oktatásba, egészségügybe és kutatás-fejlesztésbe.

Az is teljesen irreális hogy a közeljövőben Európában bármilyen háború lenne. Ahhoz szét kéne esnie az EU-nak (nem fog). Mellesleg sokan már nem nemzeti keretek között gondolkodnak, így kábé a nemzetek közötti háború teljességgel értelmét vesztette a nyugati világban. Ha az ember viszonylag jól él - igen itt az EU-ban viszonylag jól élünk - nemzeti és/vagy ideológiai hülyeségek miatt a lakosság nem fogja egymást irtani.

Oroszország szintén nem fog az EU-nak esni.

Ballib cenzúrázók réme 12 2016.06.01. 17:17:06

Rohadtul nem számít mekkora haderőt tartunk fennt.

Károlyi mikor leszerelte a hadsereget, akkor volt utoljára ennek jelentősége, mert ezokból csatoltak el az ország nagyrészét, hisz 2-5 fős román, jugoszláv csapatok "elfoglalták" az őket megillető részeket.

Ezekben az időkben azért volt jelentősége a hadseregnek, mert oda kellett menni, hogy harcolj.

Ma már nem kell odamenni.
Technikailag utolérni az élenjárókat pedig drágább mulatság, mint 500 Paks2 építése.

molnibalage 2016.06.01. 17:17:18

@csentecsa: Most már nem, F-16AM (MLU) gépekből van 12 db és további 12 db fog érkezni.

@blaubner: A Gripen még mindig egy p-vel írandó. A Gripen a szomszédos országokat nézve a legkorszerűbb gép, még a román F-16 MLU-kat nézve is.

Afrika steht an der Elbe 2016.06.01. 17:19:34

@backbencher:
250 ezer lett volna 1990 előtt a békelétszám? Az inkább 80-100 ezer volt. Egy a teljes népesség 2,5%-ára rúgó békelétszámú haderőt hosszú távon fenntartani lehetetlen.

molnibalage 2016.06.01. 17:32:41

@Afrika steht an der Elbe: Észak-Korea demonstrálja ennek következményeit...

molnibalage 2016.06.01. 17:32:50

@backbencher: Egy kiegészítés. A 250 000-es békelétszám az még a legsötétebb 50-es években volt. A 86-os hadrendben szereplő 6 db hadosztály és a teljes légvédelem és légierő létszáma nem érte ezt el a '80-as években még papíron sem, nemhogy a valódi feltöltöttséget nézve.

McZozo 2016.06.01. 17:33:07

@Cifu78: Lenyegeben egyetertek veled, de annyi hozzafuznivalom azert lenne hogy perse egy tokeletes vilagban ez kell, viszont mig az orszag a jelenlegi lopasokba is beledoglik addig most komoly kiadasokat a hadseregre eszkozolni lehethibas elkepzeles lenne. MAr cask abbol a szemszogbol is hogy mi meg ha megfeszulunk is a kereteink vegesek igy az osszes elkoltott penz cask azt kulonboztewtni meg a gyakorlatban hogy egy komolyadd hadero 5 per alatt rohan at az orszagon vagy mondjuk fel nap alatt.arrol nem beszelve hogy ha nagyon ellenallunk akkor lehet a pusztitas is nagyobb lesz. Ezzel nem akarom azt mondani hogy nem lenne szukseg valami normalis haderore, mert kene cask hogy azzal max ilyen kozepkeleteuropai farokmeregetesbe tudnank resztvenni de komoly konfliktus eseten azal se mennek semmire es kerdes hogy akkor meg mennyire kell 100 milliardokat elkolteni ra. Plane hogy ezeknek a fenntartasa se ket filler

backbencher 2016.06.01. 18:06:13

@Afrika steht an der Elbe 2016.06.01. 17:19:34

Nem, elnezest kerek a nem pontos fogalmazasert.
A 250,000-300,000 kozotti bekeletszam 1948-1956 kozott volt, amihez meg tultoltak a hadiipart (kozepgepipar, nehezipar), viszont az ipar fele valo forraskoncentracio a tobbi gazdasagi agtol vont el szinte minden forrast.
Ez a hds-nel ugy csapodott le, hogy a magyar hds. bekeletszamat 250,000-rol 1963-tol tobb lepcsoben 200,000 korulire csokkentettek.

molnibalage 2016.06.01. 18:41:17

@backbencher: A '80-as években biztosan nem volt 200k a békelétszám. Talán még a legfiatalabb tartalkékosokkal sem volt 200k fő elérhető.

1986-ban 6 db hadosztályunk volt, a szovjethez képest kevesebb légvédelemmel és egyéb dolgok is hiányoztak. Egy szovjet gépesített lövész vagy harckocsi hadosztály létszáma nem haladja meg a 10-12 ezer főt a hadosztály szintű támogató alakulatokat beleérve. A hadsereg és front szintű támogató csapatokból nálunk hiány volt, de azokkal sem több a teljes szárazföldi haderő, mint 80 ezer fő. Erre jönnek még a légvédelmisek és a légierő, ezekel nagyon talán 95-100k állandó békelétszám jött ki, ha az éppen aktuális kopasz sorállományt és leszerelés előtt állókat veszem.

Janossz 2016.06.01. 19:30:15

Üdvözöltem annak idején nagyon a sorkatonaság eltörlését.
Ma már úgy látom, hogy azért egy pár hónapos kiképzésen átesett, puskaport már szagolt tartalékos állomány azért nem ártana.

Parajpuding 2016.06.01. 20:36:12

Minek fegyverkezni Magyarországon?
Ha a sors úgy hozza, Vityka ellenállás nélkül odaadja annak, aki a legtöbbet kínál neki érte.

30-06 2016.06.01. 20:36:52

@backbencher: Kezdjük ott, hogy Mo.-on maradt 1 db lőszergyár Sirokon és miután Csányi is eladta az üzletrészét így 100 %-ban a RUAG tulajdonában van. megvannak a gépek a hadi (43M 7,62 mm) lőszer gyártására, de a gépek majd csak üzleti alapon fognak beindulni
( feltéve, hogy a német ad el rezet, a cseh lőpor, a bosnyák meg csappantyút. Ezt csak az esetleges államosítási kísérletre írom)

A Kalasnyikov rendszerű fegyverek és alkatrészeinek hazai ( Ak, Pkm, SzvD.) gyártási joga az elkövetkező 25 évre a pár éve egy rendőrségi b@szt@tás után bezárt fegyvergyár tulajdonosának kezében van. Márpedig az inkurrencia már a többi volt VSz országban is elfogy 2020-ra .

molnibalage 2016.06.02. 07:00:44

@Janossz: Hol szagolna puskaport a tartalékos állomány, mikor a hivatásos állomány töredéke volt csak valaha külszolgálaton...?

A tartalékos állománynak semmi érteme, amíg a kemény hivatásos mag sem kap pénzt sem felszerelésre, sem gyakorlásra és az eszközparkjuk 40+ éves.

Jossarian 2016.06.02. 07:01:28

Haboru eseten mar megint szopni fogtok... Mi ebben az ujdonsag? Eddig is igy volt, de most legalabb nem kerul sokba :-) Amugy a poszt erdekes, koszi!

David Bowman 2016.06.02. 07:01:31

@Cifu78: Nade ellenségünk sincsen.

David Bowman 2016.06.02. 07:01:58

@contractor: Ez a helyes. A cseheknek is mindig bejött. Prága is szépen megmaradt, és a Messerschmitt gyárban is jól fizettek.