Világpolitika, diplomácia, biztonságpolitika, nemzetközi folyamatok, külpolitika

Nagyhatalmak kereszttüzében az ISIS [25.]

2015. november 29. - Harmat Árpád Péter

November 24 -én kedden reggel a törökök egyik F-16 –os vadászgépe a szír-török határon lelőtte az orosz légierő egyik Szuhoj 24-es vadászbombázóját, mely állítólag megsértette Törökország légterét. Az ügy orosz részről nagyon komoly visszhangot kapott, miközben a törökök és az amerikaiak mismásolni próbálták az egészet. Az incidens hátterében azonban nagyon súlyos feszültségek húzódnak meg.

Vlagyimir Putyin az említett eset előtt két hónappal, szeptember 30-án döntötte el, hogy hatásosabb eszközökkel fog beavatkozni a 2011 óta zajló szíriai polgárháborúba. Erőteljesebb fellépését fontos politikai-gazdasági partnere, Bassár el-Aszad oldalán indította. Oroszország ettől az időponttól folyamatos légicsapásokat kezdett a térségben, több légi és tengeri egységét irányítva a Közel-Keletre. Később az oroszok még komolyabb lépésre szánták el magukat, miután az ISIS felrobbantotta egyik Airbus járatukat Egyiptom felett és 224 honfitársuk halt meg. Megkezdődött az orosz szárazföldi csapatok bevetése Szíriában. Bizonyos források szerint ma egy 2000 fős Specnaz különítmény harcol Szíria központi területein. A hónapról hónapra erősödő orosz beavatkozás hátterében legalább négy tényező érezhető:

  1. Oroszország fontos bázissal rendelkezik a szíriai partokon, melyet csak akkor tarthat meg huzamosabb ideig, ha szövetségese Aszad marad hatalmon.
  2. Putyin jó taktikai érzékkel világpolitikai tényezőként akarja pozícionálni Oroszországot, mert így összekapcsolhatja a krími és ukrajnai konfliktust a szíriai helyzettel és elérheti, hogy a nagyhatalmak és nemzetközi szervezetek szemet hunyjanak ukrajnai manőverei (és krími bevonulása) felett, amiért segít lerombolni a föld színéről az Iszlám Államot.
  3. Oroszország pontosan tudja, hogy az Iszlám Állam komoly fenyegetést jelent az oroszok számára többek közt a muszlim vallású, elszakadásért küzdő Csecsen állam miatt, illetve a földrajzi közelség okán és az ISIS kötelékében harcoló nagyszámú iszlamizálódott orosz miatt is.
  4. Putyin az orosz haderő beavatkozásával befolyást, szövetségeseket, partnereket szerezhet a térségben, mely kapcsolatokat később gazdasági előnyökre válthatja. Hosszabb távon Oroszország akár riválisa is lehet a Közel-Keleten az USA –nak.  

A 4 ok arra motiválja Oroszországot, hogy keményen vegyen részt az ISIS elleni harcokban. Közben azonban az orosz titkosszolgálatok fényt derítettek arra, hogy a Szíriával határos Törökország három okból is ellenérdekelt az Iszlám Állam lerombolásában. Először is az ISIS és a törökök egyformán ellenségüknek tekintik a mindkettejüket fenyegető kurdokat, akik jó ideje egy saját államot szeretnének létrehozni a térségben. Másodrészt mind a törökök, mind az ISIS a szunnita felekezetéhez tartozik, így közös ellenségül Aszad síita rendszere. (A vallásháború kezdetektől lényeges eleme a szíriai eseményeknek.) Végül harmadrészt ott az olajkereskedelem, mely úgy tűnik virágzik Ankara és az Iszlám Állam közt. Még a legóvatosabb becslések szerint is minimum évi fél milliárd dolláros forgalom bonyolódik a terroristák állama és Törökország közt. (Rakka féláron adja az olajat, amiért a törökök két kézzel kapnak.) Mindezzel pontosan tisztában van a nagyhatalmak hírszerzése, de egyelőre úgy tűnik, ez csak az oroszokat zavarja. Az USA most az elnökválasztással van elfoglalva, hiszen jövő ilyenkor egészen biztosan új elnök lesz a Fehér Házban. (Barack Obama két ciklus után már nem választható újra, az viszont kétséges, hogy a demokrata Hillary Clinton, vagy a republikánus Donald Trump lesz e a befutó.) Amellett nagyon elképzelhető, hogy ISIS olcsó olajából ők is részesülnek, nem beszélve a virágzó fegyverkereskedelemről, mely nem kis mértékben gazdagítja a nagy amerikai fegyvergyártó cégeket.

A szíriai konfliktus 4 főszereplője – USA, ISIS, Oroszország, Izrael – és persze az Aszad-rezsim érdekei mind más irányba mutatnak. Az USA jegelné a problémát, hogy nyerni tudjon egy évet az elnökválasztásig. Az oroszok szeretnének gyors eredményeket felmutatni az ISIS elleni harcban, hogy elérjék az ellenük foganatosított EU-USA szankciók feloldását és az ukrajnai-krími beavatkozásuk nemzetközi elismerését.  Az ISIS terjeszkedni szeretne, hogy a világ muszlimjait területére tudja hívni. Az izraeliek nagyjából azonos mértékben féltik északi határaikat a Hezbollahtól és az ISIS –től (mely megfogadta, hogy eltörli a zsidókat a föld színéről).

Mindezeken túl van még egy lényeges vonatkozása a szíriai helyzetnek, mégpedig a muszlim országok kérdése. Már az Iszlám Állam 2014-es megszerveződése előtt is egyértelmű volt, hogy az iszlám államok két táborra szakadtak: egyik oldalon az Irán köré tömörülő síita szövetség országai álltak (Irán, Irak, Szíria, Jemen), míg a másik oldalon a Szaúd-Arábia vezette szunnita koalíció államai alkottak összefogást, például a gazdag öböl országok (Katar, Bahrein, Kuvait, Emirségek) részvételével. (Szövetségük neve: Öböl-menti Együttműködési Tanács, GCC). Míg a síita összefogás maga oldalán tudhatta Oroszországot és Kínát, addig a szunnita koalíció az amerikaiak támogatását élvezhette. (Az iszlamizmusról, fogalmairól, bővebben: ITT)

siita_szunnita.JPG

kép forrása: pcblog.atlatszo.hu

Ebbe a furcsa helyzetbe hozott új felállást a szunnita Iszlám Állam megalakulása. Ugyanis az új politikai képződmény épp az amerikai érdekszféra oldalán jött létre – sokak szerint amerikai segédlettel, hogy gyengítse az oroszok patronálta síita tömböt – mára viszont a nyugat ellen fordult. Ebben a felosztásban az USA és a nyugati világ kényes helyzetbe került: egyik részről saját iszlám táborúk „kebelén” belül alakult ki egy nyugatellenes szervezet, másik részről viszont térségbeli szövetségeseik támogatják ezt az új formációt. Ráadásul ha fellépnek az ISIS ellen, akkor össze kellene fogniuk eredeti riválisaikkal az oroszokkal, irániakkal, kínaiakkal. .. És mindezek tetejében az elvben velük szövetséges törökök is inkább az ISIS –hez húznak. Összekuszálódtak tehát a nemzetközi viszonyok és kérdés, hogy mi lesz végül az erősebb: a régi érdek vagy az új fenyegetettség?

 

A bejegyzés trackback címe:

http://vilagesemenyek.blog.hu/api/trackback/id/tr128124744

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben.

McZozo 2015.11.30. 11:43:26

Szerintem sajnos a penz az ur es a penzugyi erdekek fogjak eldonteni hogy hogni ez a csetepate

Bicepsz Elek77 2015.11.30. 11:43:38

Kimaradt, hogy Örményország is Oroszország és Irán szövetségese, mivel fenyegetik a törökök és az azeriek mindkettőjüket.