Világpolitika, diplomácia, biztonságpolitika, nemzetközi folyamatok, külpolitika

Miért pont most? A migráns áradat háttérokai [21.]

2015. szeptember 10. - Harmat Árpád Péter

Az Észak-Afrikából és a Közel-Keletről Európába irányuló migráció tömegessé válását először 2015 januárjában lehetett hazánkban egyértelműen érzékelni. Míg előtte, a 2014-es esztendőben összesen 42 ezren léptek a magyar földre migrációs céllal, addig 2015 januárjában, egyetlen hónap alatt 14 ezerre emelkedett a nálunk beadott menekültkérelmek száma. Később pedig a 2015-ös év során hónapról hónapra emelkedett a határátlépők száma: míg januárban napi 400-500 –an, szeptember elején már napi 3 ezren érkeztek hozzánk.  A Bevándorlási és Állampolgársági Hivatal helyettes főigazgatója szerint eddig idén (2015 szeptember 8-ig) összesen 169 337 ezer bevándorlót állított elő a magyar rendőrség. (Forrás: ITT) És nem tudni, hogy meddig növekedhet még a hozzánk érkező tömegek száma. 2015 október 2-án a Magyarországon áthaladó menekültek száma elérte a 300 ezret. (Ez azt jelenti, hogy október elejére a napi átlagban hozzánk érkezők száma már 5200 körülire növekedett.) A migránsok nemzetiségi összetétele illetve útra kelésük oka pedig nagyon vegyes. Míg az év elején a koszovóiak alkották a többséget, addig nyárra már a szírek és afgánok alkották a vándorok nagyobb részét. Sokan a háborúk elől menekülnek, mások a nyomortól szabadulnának, ismét mások pedig egyszerűen a könnyebb élet reményében kelnek útra. (És nem zárhatjuk ki azt sem, hogy szép számmal akadnak a migránsok közt terrorista szervezetek által ide küldött emberek is, hiszen kivételes alkalmat kínál a helyzet arra, hogy komoly ellenőrzés nélkül szivárogjanak be Európa országaiba.) A többség azonban vélhetően két egyszerű és egyszerre fennálló okból választja az Európába vándorlást: mégpedig az élhetetlen otthoni körülmények (háborús állapotok) és az itteni jobb élet reményének közös, egymást erősítő hatására.

sziria_1.jpg

Egy szíriai város, Homs utcaképe /forrás: Reuters, nbcnews.com/

Felvetődik azonban a kérdés: miért éppen most kel útra ez a sok százezer ember? Miért épp 2015 lett az az esztendő, amikor Afrika és Ázsia népei az Európába vándorlás mellett döntöttek? Nyomor eddig is volt a Föld számtalan pontján és háborúk is előfordultak sok térségben. Ha azonban alaposabban számba vesszük a lehetséges migrációs kényszerítő okokat, rájövünk arra, hogy éppen az idei évre állt elő az a helyzet, hogy a különböző válságtényezők egymás hatását erősítve egyszerre érjék el csúcspontjukat. Első helyen ki kell emelni a Közel-Kelet 6 fegyveres válságövezetét: Szíriát, Irakot, Kurdisztánt, Afganisztánt, Gázát és Jement.

Szíriában 2011 óta zajlik polgárháború, mely kezdetben Bassár el-Aszad diktátor uralmának megdöntéséért indult, majd idővel a számtalan helyi fegyveres szervezet, érdekcsoport és terrorista hálózat hatalomért folyó harcává változott. Az idei évben már 8 szervezet küzd egymással Szíriában: az Iszlám Állam (mely jelenleg a legkegyetlenebb, legerősebb és legveszélyesebb terrorszervezet a világon), a Kurd Hadsereg (YPG, Yekîneyên Parastina Gel) mely a hazátlan kurd nép számára szeretne végre saját országot teremteni, a Szabad Szíriai Hadsereg, akik Aszad legfőbb ellenfelei, a Jaysh al-Islam (Iszlám Front) egy radikális iszlamista csoport, az an-Núszra Front, az Iszlám Államhoz hasonló kegyetlen terrorszervezet, az Al-Kaida, nyugat és főleg Amerika ellenes nemzetközi terrorhálózat, a Hezbollah (Irán által pénzelt síita csoport) és természetesen a szíriai diktátor Bassár el-Aszad hadserege. A felsoroltakon kívül még legalább egy fél tucat kisebb fegyveres csoport működik a területen és együttesen szó szerint élhetetlenné teszik az alig két Magyarországnyi méretű Szíriát.

A második válsággóc Irak, ahol 2003-ig szintén egy arab diktátor "uralkodott": Szaddám Huszein. Nyugatellenes és világot fenyegető politikája miatt Amerika 2003-ban elfogatta (később, 2006 decemberében fel is akasztották, emberiség elleni bűnei miatt), országába pedig az USA hadserege vonult be, mégpedig 8 esztendőre (2003-2011). Az amerikai hadsereg kivonulását végül az amerikai demokrata párt „kényszerítette ki” 2011-ben, ám Irak ezt követően anarchiába süllyedt. Ma a központi kormányzat hatalma csekély, az ország területének tekintélyes részét az Iszlám Állam tartja megszállva, a Kurd Autonóm Állam teljes önállósággal igazgatja önmagát a fennmaradó részeket pedig az ősi szunnita – síita viszály osztja meg. (Az iszlám vallás két legnagyobb csoportja évszázadok óta áll egymással viszályban.) Irak hasonlóan Szíriához élhetetlen övezet: mindennaposak a robbantások, a merényletek, az utcai lövöldözések, a kegyetlenkedések és a kivégzések. Irakban és Szíriában együttesen: 57 millió ember él teljes kilátástalanságban.

A harmadik és negyedik közel-keleti válsággóc Kurdisztán (melyről már esett szó) és Afganisztán, mely földrajzilag ugyan már nem tartozik a Közel-Kelethez, ám körülményei és politikai helyzete oda sorolja. Afganisztánban 1995 körül került hatalomra a szélsőségesen iszlamista Tálib-mozgalom (Talibán), mely végletes nyugat-ellenességével, Oszama bin Laden (Al-Kaida vezér) támogatásával, illetve a WTC tornyok elleni, 2001-es merénylet segítésével hívta fel magára a világ figyelmét. Az USA a rendszer lerombolását határozta el, és 2001 óta aktívan jelen van katonáival Afganisztánban. A tálibokat visszaszorították ugyan az amerikaiak, de mozgalmukat a mai napig nem tudták teljesen elfojtani. 2013 nyarán halt meg a Talibán legfőbb vezetője Omár molla és az ország teljes anarchiába süllyedt. Ma Afganisztán a Föld egyik legszegényebb, éhezőkkel teli országa, mely a teljes nyomor hazája.

Az ötödik és hatodik közel-keleti válsággóc: Jemen, illetve Gáza. Az előbbiben súlyos polgárháború dúl már az év eleje óta a síita húszi lázadók és a szunnita kormánypártiak között, az utóbbiban (Gázában) pedig a palesztin Hamasz 2012-es, Izrael elleni rakétatámadásai óta robbanásig feszült a helyzet. Gáza mA egy alig 40 km hosszú, 8-10 km széles aprócska tengerparti földdarab (Egyiptom és Izrael határán) ahol majdnem 2 millió ember él egymás hegyén – hátán, lehetetlen körülmények között összezsúfolódva.

Hat válságövezet egy 1500 kilométer sugarú körön belül, mindegyikben háborúk, kegyetlenség, terrorizmus, nyomor és kilátástalanság. Ez ma, 2015-ben a Közel-Kelet. Ám, ha megfigyeljük az Európába érkező menekültek összetételét, észrevehetjük, hogy nagy részük nem ebből a zónából jön, hanem Afrikából érkezik. Egy másik problémakör tehát Afrika, melyen belül külön „kategóriát” jelentenek az iszlamista terrorszervezetek által leginkább sújtott övezetek, mint Líbia, Nigéria és Szomália. Líbiát az Iszlám Állam, Nigériát a Boko Haram, Szomáliát pedig az Al-Shabaab uralja és teszi élhetetlenné. Mindhárom szervezet végtelenül kegyetlen és szinte válogatás nélkül gyilkol, ha a más vallásúak elleni fellépésről vagy váltságdíjfizetésre képes lakosok terrorizálásáról van szó. Mellettük a többi afrikai államban az évről évre fokozódó szegénység az, ami vándorlásra készteti az embereket. Számoljuk még mindehhez hozzá, az éghajlati változásokat, az elsivatagosodást, az egyre súlyosabb ivóvízhiányt, az éhinséget, a járványveszélyt és persze a vallási szélsőségek terjedése folytán kialakuló teljes szellemi sötétséget, ami a nők elnyomását és a fejlődés lehetőségének kizárását is magával hozza. Mindezen körülményekkel szemben pedig a Földközi-tenger túloldalán mi van? Biztonság, jólét, vallási tolerancia, munkahelyek, egészséges viszonyok, temérdek ivóvíz és mindenekelőtt: béke.

Összességében kijelenthető tehát, hogy 2015-re a Közel-Kelet és Afrika nagy része egy számtalan háborútól és terrorista-fenyegetéstől sújtott, túlnépesedett és elszegényedő területté változott, ahol már gyakorlatilag nem folytatható emberhez méltó élet. A körülmények pedig az idővel inkább csak romlanak és újabb térségekben is hasonló módon jelentkeznek. (A menekültek közt egyre több például a bangladesi, ami előrevetíti, hogy hamarosan India vidéke is "bekapcsolódhat" a globális migrációba.) A nyomor - mely önmagában sajnos nem újdonság a legtöbb fejlődő országban - a terror fenyegetettséggel, háborús körülményekkel, és legfőképp a kilátástalanság érzésével párosulva végzetes "keveréket" alkot és migrációs kényszerítő erőt jelent. Ugyanakkor Európa ezen övezetekből nézve a biztonság menedékének látszódik. Valószínűleg nem járunk messze az igazságtól, ha feltételezzük, hogy EZ az oka a migráció tömegessé válásának és annak is, hogy miért épp most, 2015-ben telt be a pohár a Föld számtalan zugában.

Harmat Árpád Péter

 

A bejegyzés trackback címe:

http://vilagesemenyek.blog.hu/api/trackback/id/tr347776666

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben.