Világpolitika, diplomácia, biztonságpolitika, nemzetközi folyamatok, külpolitika

Új fejezet a szíriai török – kurd – iszlamista konfliktusban [19.]

2015. július 03. - Harmat Árpád Péter

Ahogyan több külföldi hírforrás is megírta: a török hadsereg nagyarányú támadást fontolgat Szíriában, mely offenzíva révén egy 100 km mély biztonsági zónát szeretnének kialakítani Szíriával közös határszakaszuk mentén. A hír értékelése azonban nagyon vegyes. Törökország ugyanis bár NATO tag – és így elvben az euroatlanti érdekkör tagja – valójában saját nemzetbiztonsági érdekeit szem előtt tartva, nem az ISIS elleni harcot tekinti fő feladatának, hanem a lakosságának 20% -át alkotó kurdok lakta iraki autonóm állam (és hadserege a pesmerga YPG) elleni fellépést.

kurd_torok_iszlamista.jpg

Az ankarai kormány hosszú évtizedek óta küzd a kurdokkal, akik 1978-ban Abdullah Öcalan vezetésével hozták létre (Törökországon belül) saját politikai pártjukat, a PKK –t (Partiya Karkerên Kurdistanê, azaz Kurd Munksápárt). A párt egy önálló kurd államért és a kurdok Törökországon belüli elismeréséért indított harcot. A szervezet hol erőszakba fulladó tüntetésekkel, hol választási küzdelmekkel viselt hadat a mindenkori török kormánnyal szemben, jelenleg az Erdogan-kabinettel harcolva. A június 7-én megtartott törökországi választásokon egyébként (melyen a 13 éve kormányzó Erdogan pártja meglepő módon nem tudott többséget szerezni) a kurdokat támogató HDP (Demokratikus Néppárt) 13% -ot szerzett.

Törökország tehát komoly nemzetbiztonsági veszélynek tartja a kurdok előretörését, mely azért különösen veszélyes számukra, mert a kurdok nem csupán határaikon belül szereznek egyre erősebb pozíciókat, hanem Irakban is sikerült autonóm állami státuszt kivívniuk. Amellett most már a kurd hadsereg (YPG, Yekîneyên Parastina Gel) élvezve az amerikaiak támogatását, eredeti területeiken túllépve, Szíriában is egyre komolyabb méretű térségeket kaparint meg. Törökország már attól fél, hogy terítékre kerülhet egy jelentős méretű önálló Kurdisztán kikiáltása, mely akár Szíriának egyes területeit is felölelve, komoly hatalmat koncentrálhat kezében, miközben felélesztheti a Törökországon belül élő 15 milliós kurd közösség elszakadási vágyát is.

kurdok_2.jpgAz említett török félelmek, már jó ideje arra ösztönzik az ankarai kormányt, hogy sok kérdésben inkább a kurdok ellen harcoló ISIS –t támogassák, például a Törökországon keresztül zajló fegyver-, és olajkereskedelem és bizonyos félhivatalos katonai együttműködések (felderítési információk megosztása) terén. Bár az igazsághoz az is hozzátartozik, hogy arra is akadt már példa, hogy a török kormány segített a kurdoknak például fegyverekkel. Ezt a tényt említi meg például a New York Times tavaly októberi cikkeA jelenleg előkészületben lévő török támadás azonban vélhetően sokkal inkább a kurdok előretörése miatt várható, azzal a határozott céllal, hogy meggátolják a török-szír határ teljes kurd ellenőrzésének kialakulását.

Ami Szíriát illeti: a mára kialakult helyzet egyre inkább hatpólusú konfliktussá változott. Jelenleg ugyanis hat olyan szervezet és hatalmi összefogás működik a szír-iraki régióban, mely egymással is harcban állva alakítani tudja a Közel-Kelet katonai és politikai viszonyait. Ez a következők:

  1. ISIS – Islamic State. Jelenleg a legerősebb és legveszélyesebb szíriai szervezet, mely folyamatos terjeszkedése során a más vallásúak ellen elkövetett kegyetlenségeiről - lefejezéseiről, keresztre feszítéseiről - és a középkori saria törvénykezés bevezetéséről lett hírhedt. (Bővebben: itt)
  2. Kurd Hadsereg – YPG. Észak Szíriában erős pozíciókat birtokol, de bázisterülete a Kurd Autonóm Állam, (Kurdistan Region, elnöke: Massoud Barzani), mely Irak északi részén fekszik. Pesmerga harcosaik a kezdetektől harcolnak az ISIS ellen.
  3. Szíria korábbi diktátorának Bassár el-Aszad -nak a hadserege. Ez a haderő egy ideje visszaszorulóban van, szinte mindenhol Szíriában. Jelenlegi becslések szerint már csak az ország 20% -át tartja ellenőrzése alatt.
  4. Szabad Szíriai Hadsereg (FSA, Free Syrian Army) Mérsékelt felkelők, akik az USA térségbeli „favoritjának” számítanak. Sokak szerint a kurdok mellett ők jelenthetnek esélyt egy új, nem iszlamista Szíria létrejöttére.
  5. Radikális iszlamista szervezetek, melyek közül a négy legerősebb: Jaysh al-Islam (Iszlám Front), melyet a szaúdiak támogatnak, és vezetője: Zahran Alloush; an-Núszra Front (az Iszlám Államhoz hasonló szélsőséges szervezet); Al-Kaida (nemzetközi terrorista hálózat), Hezbollah (Irán támogatásával a síita érdekekért harcoló terrorszervezet)
  6. A térség katonai és politikai viszonyaiba avatkozó környékbeli kormányok: Törökország, Irak és Irán államvezetése. Törökország a már említett kurdkérdés miatt, Irak elsősorban területi egységének helyreállításáért, Irán pedig a síita lakosság érdekérvényesítéséért (a Hezbollah pénzelésével) avatkozik a polgárháborús övezetek ügyeibe. Persze nem hagyható ki a nyugat fellépése sem, mely elsősorban az USA mérsékelt beavatkozásával a fő ellenség ISIS ellen próbál egy mérsékelt helyi összefogást létrehozni.

A szíriai konfliktus, - mely 2011 márciusában tüntetésekkel kezdődött és mára 230 ezer halálos áldozatnál jár - egyre inkább kiszélesedőben van. Az „új fejezet” Törökország aktívabb részvételével és a nyugati országok fokozódó beavatkozásával veszi kezdetét, miközben Szíriában egy erő-átrendeződés is érezhető az Aszad erők visszaszorulásával és új iszlamista csoportok megerősödésével.

kurd_harcosok.jpg

Sajnos a térség pacifikálódására - belátható időn belül legalábbis - nagyon kevés az esély. A menekültek pedig hónapról hónapra egyre nagyobb számban kelnek útra egy élhetőbb jövő reményében. A megoldást egyelőre kevesen látják. A nyugati országok elsősorban az ISIS és a többi iszlamista terrorszervezet visszaszorításától várják a helyzet normalizálódását. A katonai beavatkozást azonban - mely túlmutatna kis létszámú amerikai egységek bagdadi állomásoztatásán és bizonyos fegyverszállításokon is (a kurdok és nyugatbarát egységek részére)  - nem akarja felvállalni egyetlen ország sem.

kurdistan.jpg

Nyilván segítené az Iszlám Állam elszigetelését ha valami módon el lehetne zárni pénzforrásaikat (fegyverkereskedelem, olajszállítások .. stb). Jelenleg ezen törekvés mellett az amerikai kormány egy helyi összefogás létrehozásán "dolgozik" mely a kurdok az FSA és az iraki hadsereg részvételével sikerrel tudná legyőzni az ISIS haderejét. Azonban a törökök esetleges beavatkozásával, az Aszad erők visszaszorulásával és új, szélsőséges iszlamista fegyveres csoportok felbukkanásával (és megerősödésével) előálló "új fejezet" a helyzet teljes újragondolását hozhatja.

Harmat Árpád Péter

Egy bővebb cikkem a Közel-Keletről: ITT olvasható!

 

A bejegyzés trackback címe:

http://vilagesemenyek.blog.hu/api/trackback/id/tr267593418

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben.

Nincsenek hozzászólások.