Világpolitika, diplomácia, biztonságpolitika, nemzetközi folyamatok, külpolitika

Új fegyverkezési verseny - haditechnika az USA és Oroszország összevetésében [13.]

2014. december 04. - Világpolitika

Ahogyan egy korábbi posztunkban – „A világ legnagyobb hadseregei” – megírtuk: egy új hidegháborús korszak küszöbén állunk. Az euroatlanti országok a NATO (North Atlantic Treaty Organisation) 28 tagja köré tömörülve egyre inkább ellenségként viszonyulnak az erőltetett iramban fegyverkező és expanzív külpolitikát folytató Oroszországhoz, mely CSTO nevű katonai szövetségét (Collective Security Treaty Organization) állítja szembe a NATO –val. A két tábor közti versengés három területen zajlik: egyrészt a diplomácia szintjén – vagyis ki tudja egyben tartani, bővíteni, illetve nagyobb egységben megerősíteni saját táborát – másrészt gazdasági téren (kinek a gazdasága túlélőbb és megingathatatlanabb) és harmadrészt a haditechnika szintjén (ki tud komolyabb szintű fegyver-arzenált kifejleszteni és legyártani). Jelen cikk a fegyverkezési versenyre összpontosít, kiemelve: ezen a téren is három tényező dönt: a pénz (ki tud többet áldozni fegyvereire), a technikai tudás (kinek vannak jobb fejlesztő-mérnökei) és az energia (kinek van több energiahordozója a haditechnikai eszközök üzemben tartására). De nézzük a konkrétumokat.

nato_csto_1.jpgHa összevetést akarunk tenni a katonai tömbök közt, akkor az egyszerűség kedvéért érdemes a két tábor vezetői államaira az Egyesült Államokra és Oroszországra összpontosítani, mégpedig négy fegyvernem terén: az anyahajók, vadászgépek, harckocsik és nukleáris fegyvereket vizsgálva.

vadaszgepek.jpgAzt kell azonban mondjuk, hogy ha a mennyiséget nézzük, akkor a legértékesebb fegyverek terén az USA sokkal méretesebb eszközállománnyal rendelkezik.

Az amerikaiaknak jelenleg 11 repülőgép-hordozójuk van, amivel egyértelműen és toronymagasan világelsők. A következő anyahajoik vannak jelenleg (2014 december) hadrendben: USS Eisenhower CVN69, USS Nimitz CVN 68, USS Washington CV73, USS Vinson CVN70, USS Roosevelt CVN 71, USS Lincoln CVN 72, USS Stennis CVN 74, USS Truman CVN 75, USS Reagan CVN 76, USS Bush CVN 77, USS Ford CVN 78. És további kettő "laposhátú" áll jelenleg építés alatt: a USS Kennedy és a USS Enterprises. Ezzel szemben az oroszoknak egyetlen anyahajója van csupán, az 1985-ben vízre bocsátott 65 ezer tonnás Kuznyecov admirális. (Az amerikaiak legtöbb anyahajója 100 ezer tonna körüli.)

osszevetes.jpgA másik fontos fegyvernemet, a vadászgépeket tekintve ugyancsak nagy az amerikai fölény: hiszen összesen 3043 vadászgéppel rendelkeznek, szemben az oroszok 1264 vadászával. A harckocsikat illetően az összevetést megnehezíti, hogy az oroszok temérdek elavult és szinte harcképtelen tankot is állományban tartanak. Ám ha ezeket leszámítjuk, tisztul a kép. Az amerikaiak 8325, az oroszok 2876 modernnek nevezhető harckocsival rendelkeznek. Nukleáris fegyverek terén a legbizonytalanabbak a számok. De a becslések szerint az oroszok 8500, az amerikaiak 7700 atomfegyvert rejtegetnek. Ezen a téren tehát kiegyenlítettek az erőviszonyok a nagyhatalmak és a két katonai tábor közt. (Részletek: itt)

De nézzük a minőséget is. Az USA legmodernebb vadászgépei: az F-35 és F-22 Raptor, míg az oroszoknál a frissen kifejlesztett PAK-FA képviseli a legütőképesebb típust. A harckocsikat illetően az amik csúcstankja az M1 Abrams, az oroszoké a T-90 és a legfrissebb fejlesztésű, 2015 –től hadrendbe kerülő Armata (T-99). De beszéljenek inkább a képek és köztük a technikai részletek. Reméljük soha nem kerülnek élesben bevetésre!

2bush_anyahajo.jpg

Oroszország egyetlen anyahajója az 1985 -ben vízre bocsátott Kuznyecov admirális 65 ezer tonnás és alig 17 repülő, illetve 24 helikopter szállítására alkalmas. Vele szemben például a USS Ford - a legújabb amerikai "laposhátú" - nagyságrendekkel nagyobb és korszerűbb. Személyzete: 4660 fő, sebessége: 56km/h és összesen akár 90 repülőgépet is szállítani tud, de 75 a hivatalos kapacitása. Költségét 13,5 milliárd dollárra becsülik. (Építtető: Huntington Ingalls Industries)

orosz_anyahajo.jpg

Nézzük az említett amerikai és orosz vadászgépeket, a legújabb fejlesztésű típusokat. Előbb az amerikai gépeket: F-35 és F-22 Raptor. Ami a Raptort illeti, az amerikaiak 2005 végén állították hadrendbe, és mára 180 feletti darabszámban készült. A két hajtóműves, dupla függőleges vezérsíkkal épített kiváló manőverezőképességű konstrukció vérbeli vadászgép, elsődleges feladata az ellenséges gépek semlegesítése, a légi fölény kivívása. Szükség esetén csapásmérésre is alkalmas. Csökkentett észlelhetőségű, vagyis az ellenfél radarján gyakorlatilag csak akkor jelenik meg a Raptor, amikor már késő. 

Az F-22-essel ellentétben az F-35 Lightning III-nak nem csak a légi fölény kivívása a dolga. Kiemelt feladata a földi célpontok támadása, azaz igazi multifunkcionális vadászbombázóként számítanak rá. Három különböző verziója létezik, a szárazföldi bázisokról hagyományos módon üzemeltetett, a légierő céljaira épült F-35A, a tengerészgyalogság igényeinek megfelelő, rövid nekifutással felszálló és akár függeszkedve leszálló F-35B, valamint a haditengerészet repülőgép-hordozóira szánt F-35C.  Az F-35-ös tehát mindenes, mely a luxuskategóriát képviselő, de kevés példányban megépült F-22-es testvéreként áll helyt a frontvonalban.

vadasz_amerikai.jpg

Az oroszok legújabb vadászgépe a PAK-FA, furcsa elnevezése a "légierő perspektivikus repülő komplexuma" projekt megnevezés orosz eredetijének mozaikszavából keletkezett. Az orosz légierő új büszkesége egy két hajtóműves, vállszárnyas szuperszonikus, ötödik generációs orosz vadászbombázó, melyet a Szuhoj-tervezőiroda fejlesztett ki. A PAK-FA Szuhoj T-50 az előzetes tesztek szerint gyorsabb, nagyobb hatótávolságú és jobb tolóerő/tömeg arányú az F-22 Raptoroknál és az F-35 gépeknél. Először 2010 elején a távol-keleti Amur menti Komszomolszk repülőgépgyárában végeztek velük repülési teszteket. A negyedik generációs gépekkel szemben a T-50 gyakorlatilag észrevehetetlen a radarok számára. Az ellenség repülőgépeit már 300 kilométeres távolságból felfedezi és egyszerre több cél megsemmisítésére is képes. Modern fegyverzettel látták el. Levegő-levegő rakétákkal éppen úgy felszerelhető, mint levegő-föld rakétákkal. Új generációs hajtóművekkel rendelkezik, amelyek lehetővé teszik az óránkénti több mint kétezer kilométeres sebességet és az ötezer kilométeres távolság megtételét.

vadasz_orosz.jpg

szuhoj.jpg

Az amerikai és orosz harckocsikat illetően a legújabb típusok következnek: az amerikai M1 Abrams és az orosz Armata (T-99). Az Abrams az amerikaiak jól bevált régi harckocsi típusa, melyet három változatban is használnak (M1, M1A1, M1A2) Elsődleges fegyverzete a 120 mm-es löveg. Az Irakban megvívott "Sivatagi vihar" hadműveletben lényegesen jobbnak bizonyult a T-72 -es orosz harckocsiknál.

amerik_hkocsi.jpg

Az oroszok "csoda tankja" elődeihez képest sokkal modernebb, szinte minden téren. Más például benne a harckocsizók elhelyezése és a lőszeradagolás is. Az Armata lőszeradagolójában 32, különféle rendeltetésű lövedék van és haladás közben is tud tüzelni. Fő fegyvere a 125 mm-es löveg, és az előzetes infók szerint újdonság az is, hogy a jármű motorja ezúttal az orrba került (legalábbis erre utál a feltűnően hátra helyezett torony). Végsebessége pedig meghaladja az amerikai Abramsokét, hiszen 80 km/h -ra is képes lesz! Sajtóhírek szerint nyilvános fórumon először a 2015 május 9-i felvonuláson lehet majd látni. Bővebben: ITT

orosz_hkocsi.jpg

A fegyverkezési verseny új "főiránya" orosz részről a hiperszonikus rakéta, amerikai részről pedig a pilóta nélküli hatodik generációs vadászgép létrehozása. Erről annyit, hogy az orosz rakéták már ma is képesek hiperszonikus sebességgel száguldani, azonban mindössze csak néhány másodpercig. A cél, hogy mindvégig biztosítsák ezt a rendkívüli sebességet, ha a rakéta nagy távolságot tesz meg. Dmitrij Rogozin miniszterelnök-helyettes (a hadi-, és űriparért felelős legfőbb orosz vezető) szerint jelentőségét és tudományos-technikai hatását tekintve a hiperszonikus tervet az atombomba megteremtéséhez lehet hasonlítani. Ami az amerikaiakat illeti: 2025 -re tervezik hadrendbe állítani új, 6. generációs "csodagépüket" a pilóta nélküli vadászt.

Összességében: a posztban említett fegyverek mind pusztító erejűek (a tengeralattjáró-fejlesztésekre és harci helikopter-innovációkra most nem tértünk ki), és jól láthatóan a másik fél által kifejlesztett korszerűbb megoldásokra adott válaszként születtek meg. A fegyverkezési verseny termékei. Vlagyimir Putyin, Oroszország első számú vezetője már 15 éve van hivatalban. Az általa képviselt külpolitika a csecsen háborúktól kezdve a Grúza, Oszétia, Krím és Ukrajna elleni agressziókig folyamatos nemzetközi konfliktusokat szül, egy kelet-nyugat közti háború veszélyét állandóan magában hordozva. A haditechnikai verseny meg nyilván követi diplomáciai harcot. A nemzetközi helyzet pedig a "Tanú" című filmet idézve:  ... "fokozódik". :-)

Harmat Árpád Péter

A bejegyzés trackback címe:

http://vilagesemenyek.blog.hu/api/trackback/id/tr176957769

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben.