Világpolitika, diplomácia, biztonságpolitika, nemzetközi folyamatok, külpolitika

Világesemények

Forrong a világ: Ukrajnára és a Közel-Keletre figyel mindenki [11.]

2014. szeptember 14. - Világesemények

Az idei évre a világpolitikában olyan erős intenzitású válságfolyamatok indultak el, melyek az öböl-háborúk óta nem jellemezték bolygónkat. Két válsággóc is kialakult, az egyik Ukrajnában a másik pedig a Közel-keleten. A két térség problémáit az euró-atlanti államok kötik össze, lévén, hogy mindkét esetben ők a válság-eszkaláció kulcsszereplői. Ezek az országok egyetlen jelentős politikai tömböt alkotnak, melyet sokan az EU+NATO „képlettel” írnak le, többé-kevésbé helyesen.

ukran_is.jpg

Helytálló a két szervezet „összevonása”, mivel alig akad olyan ország (és az a néhány is „súlytalan”) mely EU tagként ne lenne egyúttal a NATO-nak is tagja (NATO –n kívüli, de az EU-ban jelen lévő ország például: Ausztria, Írország, Finnország, Málta és Ciprus.) Az euroatlanti tömb ma egyértelműen a világ legerősebb gazdasági-katonai pólusa, hiszen összesen 35 billió dollár GDP eredményt tud produkálni. Összehasonlításul: a második helyen álló BRICS államok - melynek, Oroszország és Kína is tagja – „csak” 16 billió dollárt ért el 2013 –ban. Amellett a BRICS államok nem alkotnak katonai szövetséget, a NATO viszont 4,1 millió katonát tart fegyverben, melyhez összesen 900 milliós lakosságszám adja a behívható és katonailag mozgósítható hátteret. A NATO riválisaként egyedül az oroszok vezette CSTO (Collective Security Treaty Organization) léphetne fel, de erőforrásokban, felszereltségben és katonai létszámban még ez a szervezet is messze elmarad az Észak Atlanti Szövetségtől. A CSTO ütőképessége alig éri el a NATO 40% -át, miközben lakosságszáma ötöde (190 millió fő), a GDP –je pedig még tizenötöde sincs (2,4 billió dollár) a NATO –nak.

Jelenleg az euroatlanti tömb Ukrajnában és a Közel-Keleten szeretne előrelépést kiharcolni. Az előbbi esetben Oroszország visszaszorítását, az utóbbi területen pedig az Iszlám állam nevű terrorszervezet elpusztítását szeretnék elérni. Mindkét célkitűzésük érthető. Oroszország az 1999-es csecsen háború óta folytat nagyhatalmi, erőszakosan terjeszkedő politikát, az Iszlám állam pedig ártatlan emberek tízezreit mészárolja le a Közel-Keleten, miközben terroristákat lépez ki a nyugati országok elleni harcra. Mindkét formáció veszélyezteti a világbékét, a szabadságot és a kereskedelem zavartalanságát. De érdemes külön-külön is megnézni a két válságövezetet.

adatok.jpgOroszország élére 1999-ben került Vlagyimir Putyin - a KGB korábbi tisztje - és rögtön nekikezdett a hajdani Szovjetunió birodalmi fényének helyreállításához. Agresszív külpolitikával, évekig húzódó öldöklő és véres háborúban verte le a csecsenek lázadásait. Aztán jött 2008, amikor Putyin megtámadta Grúziát, és elszakította annak két tartományát is: Abháziát és Dél-Oszétiát. (Ezek ma formailag önállóak ugyan, ám gyakorlatilag orosz függésben állnak.) Később, 2011-ben az orosz elnök beavatkozott a Közel-keleti konfliktusokba, amikor fegyverekkel és „megfigyelőkkel” kezdte támogatni a szíriai diktátort, Bassár el-Aszadot, illetve a Nemzetközi Atomenergia Ügynökséggel dacoló Iránt. A perzsa államnak technikailag és tőkével is segítette az atomfegyver előállítására alkalmas atomprogramját, mégpedig az EU és az USA egyértelmű tiltakozása ellenére. (Irán évek óta fenyegeti a neki nem tetsző államokat háború indításával.) Végül jött 2014-ben az ukrán válság, melyben Putyin nem tűrte el Ukrajna közeledését az EU –hoz és érdekeinek csorbulását abban az esetben, ha Ukrajna nem a CSTO –hoz, hanem a NATO –hoz csatlakozna. Amikor Ukrajnában zavargások kezdődtek és a lakosság elűzte az oroszbarát Janukovicsot, Putyin habozás nélkül lázította fel a Kelet-ukrajnai orosz lakosságot és szállta meg katonáival a Krímet. Ezzel megállította Ukrajna közeledését az Európai Unióhoz és lehetetlenné tette – legalábbis egy időre – az ország csatlakozását a NATO –hoz, miközben megszerezte a Fekete-tenger legfontosabb haditengerészeti kikötőit. Azonban az oroszpárti felkelők még folyamatos moszkvai támogatással is csak kis területeken (Luhanszk, Donyeck) tudták ébren tartani a „felkelést”, ráadásul óriási hibát is vétettek, amikor július 17-én „tévedésből” egy polgári utasszállító repülőgépet lelőttek, 300 ártatlan ember - zömében Malajziába utazó hollandok - megölésével.

ukrajna.jpgVálaszul az euroatlanti tömb gazdasági szankciókat kezdett alkalmazni Oroszországgal szemben, melyeket azóta is folyamatosan szigorít. Ma már 123 orosz magánszemély (Putyinhoz közel álló politikusok) és 23 orosz nagyvállalat – köztük a Rosznyefty és a Transznyefty olajipari cégek, illetve a Gazprom gázóriás – ellen születtek kereskedelmet és finanszírozást korlátozó EU döntések, évi 70 milliárdos kárt okozva Oroszországnak. A szembenállás mára elmérgesedett: Ukrajna legkeletibb részén több ezer orosz katona harcol az ukrán hadsereg ellen, a fellázított szeparatisták közé keveredve, miközben gazdasági téren egymás után születnek a kölcsönös szankciók hol orosz, hol pedig EU részről. A válság kimenetele kétséges. Oroszország gazdasági potenciálja lényegesen kisebb, mint az Európai Unióé. Ez a tény pedig még akkor is komoly gondot okoz Putyinnak, ha közben gőzerővel próbál nagyobb súlyú kapcsolatokat kiépíteni Kínával. Ám akármit is tesz az orosz elnök: ha a Moszkva ellenes szankciók további 1-2 évig megmaradnak, akkor Putyin országa óhatatlanul elszegényedik. Eközben Ukrajna stabilizálhatja kapcsolatait Brüsszellel, majd Kelet-Ukrajnáról lemondva tető alá hozhat egy NATO társultsági viszonyt is. Ebben az esetben a végső mérleg Oroszország számára egyértelműen negatív lehet: gazdaságának megroppanásával és nemzetközi elszigetelődésével szembe csupán egy néhány tízezer négyzetkilométeres ukrán terület megszerzését állíthatja.

A másik válsággóc napjainkban, a Közel-Kelet. Az Iszlám Állam nevű terrorszervezet idén nyáron – kihasználva a szíriai polgárháborút és a gyengekezű iraki kormány tehetetlenkedéseit – intenzív terjeszkedésbe kezdett. Ám miközben tízezreket mészároltatott le, fokozatosan kivívta az egész világ ellenszenvét is. A vallási fanatizmus elképesztő megnyilvánulásai (keresztre feszítések élve eltemetések, csonkítások) és a középkori módon – teljes szellemi sötétségben – kialakított viszonyok még az arab világ nagyobbik részét is szembefordították az Iszlám Állammal. Ráadásul az amerikai és más nyugati újságírók nyilvános lefejezései a végletekig felingerelték a nyugati országok lakosságát is. Mára az USA népességének 61% -a határozott katonai beavatkozást sürget. A helyzetre reagálva az Obama kabinet lassú politikai fordulatot hajtott végre: felhagyott a be nem avatkozás és a teljes kivonulás elvével. Augusztus 8 –án megkezdődtek az amerikai légitámadások az Iszlám Állam ellen. Mára 154 légicsapásnál tartanak az amerikaiak. Emellett megkezdődött az amerikai jelenlét fokozása is: szeptemberben 475 katona érkezett az övezetbe, amivel 1700 –ra növekedett a fegyveres amerikaiak száma Irak területén.

kurdok_1.jpg

Az igazán lényeges fejlemény azonban nem a légicsapások fokozódásában és az amerikai katonák számának növekedésében keresendő, hanem abban a tényben, hogy 2014 őszére összeállni látszik egy 40 országból álló koalíció, mely rendezheti a Közel-kelet viszonyait (így elsősorban az Iszlám Állam felszámolását). A tervek szerint az amerikaiak vezette szövetség élén három NATO tagállam helyezkedik majd el: az USA, Nagy-Britannia és Franciaország, míg a koalíció helyi erejét az új iraki kormány adja majd Haider al-Abádi vezetésével. Az összefogásnak várhatóan további fontos tagjai lesznek a szunnita öböl-menti államok: Szaúd-Arábia, Bahrein, Egyesült Arab Emírségek, Kuvait, Omán, Katar, illetve Egyiptom, Jordánia és Libanon mellett Törökország is. A koalíció minden valószínűség szerint két helyi szervezetre is erősen támaszkodni fog majd: egyrészt a kurdok csapataira (pésmergákra), másrészt a mérsékelt szíriai felkelőkre. A kurdokkal kapcsolatban már most komoly kérdés: ha az Iszlám Államot 1-2 éven belül elpusztítja a szövetség, létrejöhet e végre saját államuk, Irak északi részein? (A kérdéshez Törökországnak várhatóan ellenségesen fog viszonyulni, tekintve hogy lakosságának 20% -a kurd, akik évtizedek óta harcolnak jogaikért.) /Orosz kérdésben: új hírek/

A bejegyzés trackback címe:

https://vilagesemenyek.blog.hu/api/trackback/id/tr346697705

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.
süti beállítások módosítása